"Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához" - olvasható az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló, 1950-ben született római egyezményben. A dokumentum azonban nem zárja ki - hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára -, hogy ezt a jogot "a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság, a zavargás vagy a bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadsága védelme érdekében" korlátozzák. Az egyezmény tehát a hatályos magyar szabályozásnál még valamelyest szélesebb körben is lehetővé tenne megszorításokat.

A strasbourgi bíróság ítéletei alapján a gyülekezési jog határai igen szélesen értelmezendők - emelte ki Kondorosi. Nem oszlathatta volna fel a demonstrációt a német rendőrség csupán azért - idéz egy verdiktből -, mert a tüntetők ülősztrájkkal időszakosan elzártak egy NATO-bázishoz vezető utat. Ugyancsak jogsértőnek minősítették a német hatóságok fellépését egy másik katonai létesítménynél, ahonnan elvitték a szintén ülősztrájkkal tiltakozókat, ráadásul az alakulat egy teherautója folyamatos mozgással megakadályozta, hogy visszatérjenek. Ám a strasbourgi döntésekből - hasonló extrém jogesetek híján - az nem olvasható ki, hogy tüntetők közterületen létesíthetnek-e sátortábort, és hetekig vagy akár hónapokig tartózkodhatnak-e ott.

Az egymással konkuráló demonstrációk engedélyezése kapcsán viszont a bíróság már ad támpontot. A londoni rendőrségnek adtak ugyanis igazat azokkal a panaszosokkal szemben, akik azt kifogásolták, hogy egy rendezvényt azért tiltottak be, mert ellentüntetők ugyanabban az időpontban másik fontos útvonalat zártak volna le. A strasbourgi fórum úgy vélte, nem jogellenes, hogy a hatóság a közlekedés aránytalan korlátozására hivatkozva egyik demonstrációt sem engedélyezte. Az emberi jogi bíróság más határozatai alapján az sem kifogásolható, ha a tüntetést előzetes engedélyezési eljáráshoz - Magyarországon bejelentéshez - kötik, és a spontán tüntetéseket feloszlatják.

Más ítéletekből az államnak a demonstrációk rendben történő lebonyolításáért viselt felelősségére is lehet következtetni. Például Ausztriában az abortusz betiltását követelő "Orvosok az Életért" mozgalom egyik rendezvényét ellentüntetők többek között tojás-dobálással zavarták meg, ám a rendőrség nem avatkozott be. Az emberi jogi bíróság ezért az osztrák államot elmarasztalta.