Végre kiderülhet, mi az a rejtélyes százmilliárdos tétel, ami a 2006-os költségvetés hiányát növeli. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ugyanis pert nyert a Pénzügyminisztérium (PM) ellen, mely a büdzsé féléves számainak bemutatásakor, a kormány üzleti érdekeire hivatkozva eltitkolt egy százmilliárd forint összegű, "egyszeri hiánynövelő tételt". A PM azzal érvelt: a zárszámadásból, vagyis a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényből úgyis kiderül; különben sincs adat, hiszen a kért információ csupán becslés. Ezzel szemben a bíróság az adat nyilvánosságra hozatalára kötelezte a tárcát.

Minisztériumok, kormányzati szervek, önkormányzatok sorra veszítik el a hasonló, közérdekű adat eltitkolása miatt indult pereket. A TASZ többnyire a döntés-előkészítés fázisában lévő törvénytervezetekre, tanulmányokra, jelentésekre kíváncsi, ám rendre azt a választ kapja, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatok tíz éven át nem nyilvánosak, mégpedig azért - szól a törvény -, mert az ilyen adatok megismerése veszélyeztetné az adat keletkeztetőjét abban, hogy a döntés-előkészítés során álláspontját szabadon kifejthesse.

Az állami adatkezelők a perek előtt, alatt, és sokszor azt követően is húzódzkodnak az adatszolgáltatástól - magyarázza Földes Ádám, a TASZ adatvédelmi programvezetője. A közelmúltban nyertek pert például az egészségügyi tárcával szemben, mely megtagadta a hozzáférést egy, a kábítószerek hatásait elemző tanulmányhoz, majd a tárgyalásokon nem képviseltette magát. Tavaly pedig jogerősen pert nyertek az újpesti önkormányzat ellen, amely csak azután adta ki a közterületi kamerás térfigyelő rendszerek működésével kapcsolatos adatokat, hogy a végrehajtó félmilliós bírságot helyezett kilátásba. A TASZ nem kapta meg az új alkotmány tervezetét sem. Igaz, itt még nem telt le valamennyi határidő: október 3-án első fokon megnyerték a pert az igazságügyi tárca ellen, amely arra hivatkozott: a tervezetet a kormány döntéséig nem hozzák nyilvánosságra. De példul a titokzatos CIA-gépek magyarországi landolásáról sem derült ki túl sok részlet: a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nem teszi közzé nyilvános üléseinek jegyzőkönyveit - holott erre törvény kötelezi. A bizottság csak a TASZ keresetlevelének átvétele után adta ki a jegyzőkönyvet, ám abból gyakorlatilag semmi nem derült ki a gépekről.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéseit pedig egy kormányrendelet nyilvánította "nem nyilvánosakká". A bíróság a közelmúltban úgy döntött egy a TASZ által a Kehi ellen indított perben, hogy a jelentések döntés-előkészítést szolgáló adatnak minősülnek (a TASZ a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban kiadott kormányhatározatok végrehajtásáról szóló jelentést kívánta megismerni, ám a 176 oldalas dokumentumnak csak a nyitóoldalát kapta meg a Kehitől).

A Kehi-ügy is jelzi, hogy a TASZ "stratégiai perlekedése" elsősorban a jogi környezet megváltoztatására irányul, s csak másodsorban konkrét információk megszerzésére. Földes szerint ez járható útnak tűnik: "a bíróságok számára presztízsveszteséget jelent, ha az ítélőtábla visszadobja, megmásítja ítéleteiket". Ebben az értelemben tehát létezik precedensjog Magyarországon.