Az 1976-ban elhunyt Fábián Ede az osztrák író, Thomas Bernhard nevelőapjának fivére volt. Bécsben született, de Budapesten nőtt fel, itt is élt. Szenvedélyes amatőrfotósként éles szemmel örökítette meg a forradalom dúlta Budapest utcáit - olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.

A fényképek egy fiókból kerültek elő azután, hogy Thomas Bernhard egyik művének fordítása kapcsán Adamik Lajos az író hagyatékában kutatott. A fordító ellátogatott interjút készíteni az özvegyhez, Fábián Magdához, aki a beszélgetés során megemlítette: férje jól fotózott, birtokában van jó néhány fénykép, amely az 1956. október 23-a utáni napokat örökítette meg. A képek nem a forradalmi eseményeket, hanem a hétköznapok világát ábrázolják.

Összesen 38 fénykép került elő, ezek közül körülbelül 25 tekinthető meg a tárlaton fotóméretben, illetve más formátumban. A kiállítás címe, a "Ne bántsd a magyart!" felirat annak idején egy tankon elhelyezett táblán volt olvasható. A hagyaték kutatása során a fordító kezébe akadt Thomas Bernhard egyoldalas kézirata is, amely az 1956-os magyar forradalomra vonatkozott. Az eddig ismeretlen fotók mellett ezt a dokumentumot is kiállítják a Goethe Intézet Eckermann Kávéházában.

Fábián Ede apja, Fábián Péter Kisszékelyről származott. A Monarchia katonájaként Grazban szolgált, ott is házasodott meg. Kisebbik fia, Emil (1913-1993) Bécsben nevelkedett, fodrásznak tanult, és 1936-ban feleségül vette Herta Bernhardot, Thomas Bernhard édesanyját - így lett a nagy osztrák író nevelőapja. Az idősebbik fiú, Ede (1910-1976) Pesthidegkúton tanulta ki a szabó szakmát. Számos hobbinak élt: teniszezett, pingpongozott, játszott a Katolikus Legényegylet színjátszó egyletében és szenvedélyes fotós volt.

"Jó szemű megfigyelőként, riporteri hidegvérrel és a részletek iránti vonzódással örökítette meg, amit Pesten járva, a Múzeum körúton, a rádió előtt és másutt látott - a szétlőtt épületeket, kilőtt harci járműveket, civil és katonai áldozatokat, harcosokat, bámészkodókat és gyászolókat. Képeit különös csend, feszültséggel teli nyugalom lengi be" - írta összegzésében a Goethe Intézet.

Thomas Bernhard kiadatlan, egy '56-os magyar emigráns alakját felvázoló kéziratában az intézmény tájékoztatása szerint úgy fogalmaz: "A nyugalom, amely most honol alávalóbb, mint a nyíltan kitört háború, mert a ma fekélyei nem a felszínen rejlenek, és nem lehet kiégetni vagy kivágni, sem, amint mindig is tették, politikai vagy netán állampolitikai púderekbe fojtani őket, mélyen rejlenek."

A szervezők úgy látják: Bernhard mintha azt jellemezné, ami Magyarországon 1956 novembere után jött, a kádári megtorlásoknak, a rezsim restaurációjának az idejét; Fábián Ede fotóinak rezzenéstelensége mintha már ezt a halálos csendet idézné meg. A kiállítás megnyitóján a tervek szerint Fábián Ede özvegye is jelen lesz. Az eseményen Adamik Lajos előadást tart "A budapesti unokaöcs - Egy magyar forradalmár Thomas Bernhard kiadatlan kéziratában" címmel. A fotók december 3-ig láthatók a Ráday utca 58. szám alatt.

(MTI)

Budapest, 1956. október