Papp István egy regionális munkaügyi konferencián közölte: a nyári autópálya-építkezéseknél például azt tapasztalták, hogy a munkások egyharmada feketén dolgozik. Ugyanakkor 420 munkaadó ellenőrzése alkalmával 1200 külföldi engedély nélküli foglalkoztatását tapasztalták - tette hozzá.

A szakember emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az aktív korúak 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon. Közülük 390 ezer emberről, vagyis az inaktívak 20 százalékáról nem tudható, hogy miből él, mert nem tanuló, nem nyugdíjas, és nem kisgyermekét nevelő szülő. Ebből a körből kerül ki a feketén foglalkoztatottak száma, vagyis ha őket törvényesen foglalkoztatnák, jelentősen nőhetne a foglalkoztatás mértéke - mondta az elnök.

A munkabiztonság javítása a munkavállalók mellett alapvető érdeke a társadalomnak, hiszen minden egyes, három napnál hosszabb gyógykezelést igénylő munkabaleset félmillió forintjába kerül az államnak - hangsúlyozta a munkabiztonságról szólva Papp István. Ez azt jelenti, hogy már az tekintélyes megtakarítást jelentene, ha néhány ezerrel csökkenthető volna az ilyen munkabalesetek évi 23 ezres száma - fűzte hozzá.

Közlése szerint több tízezer cég úgy gondolja, félreteheti a munkabiztonságot azt követően, hogy kiszervezi a munkavállalókat, és alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja tovább. Van olyan üzemorvos aki 400 cégnél látja el a felügyeletet, de még nem járt egyik munkahelyen sem, és a vizsgálatok csak papíron történnek. Sőt, még ma is évente pusztán azért hal meg 10-15 dolgozó, mert például csatornafektetés során nem támasztják ki a munkagödör oldalát - sorolta a negatív példákat Papp István.

Ebben a helyzetben az ellenőrzések fokozására, jó törvényekre, illetve a foglalkoztatási kultúra javítására, szemléletváltásra van szükség, amelynek érdekében az OMMF összefogásra szólítja fel az érintett szervezeteket - mondta a felügyelőség elnöke.

(MTI)