Görgey Géza 2006. februári cikkét itt olvashatják: Igazság az álságról. A vele készült interjú Pecabot a szélsőjobbnak címmel jelent meg.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK (a teljes szöveg itt érhető el):

Görgey Géza: Kedves Olvasók!
Tisztelettel köszöntöm kedves mindnyájukat! Köszönöm az eddigi kérdéseket, és várom a továbbiakat, igyekszem minél kielégítőbben válaszolni valamennyire.

LÓFÜLŰ: Tisztelt Lelkész Úr!
Elolvasva cikkét rádöbbentem arra hogy egy véleményen vagyunk.
Ezért inkább egy mélyebb filozófiai tartalommal bíró kérdést tennék fel Önnek, egy elméletit:
Az egyház tradíciói és struktúrája folytán szigorúan tekintélyelvű szervezet: hiearhikus tagozódású.
Mi itt valamennyien - a kinti világban -, pedig demokráciában élünk.
A két forma eltérő: én mint polgár, leválthatom kormányt, Ön, mint egyházi személy ugyanezt nem teheti meg az egyházi vezetéssel ilyen magától értetődően..
Nem tartja ilyen körülmények között disszonánsnak, hogy egy pap az Úr szolgálata helyett aktuálpolitikai megnyilvánulásokat tesz, s mintegy kivűlről akarja megreparálni a neki nem tetsző - ha úgy tetszik Isten kegyelméből bekövetkezett -, politikai változásokat?
Vagyis egyszerűen szólva: mi dolga a papnak a világi politika talmi megnyilvánulásaival, mikor ő Isten és teremtményei hallhatlan lelkének szolgálatára esküdött fel??
Köszönöm.

Görgey Géza: Kedves Lófülű!
Kérdésében pontosítanom kell néhány dolgot. A protestáns egyházakban van demokratikus jelleg, még ha az egyházszervezet nem is a szó megszokott értelmében demokrácia. Tekintélyelv pedig mindenütt van. Egy francia mondás szerint a demokráciában négyévenként választunk diktátort. Továbbá nem felel meg a valóságnak, hogy nem válthatjuk le vezetőinket, hiszen pl. pár éve leváltottuk Hegedűs Lórántot. S kívánom minden demokráciának, hogy olyan testvériségben éljenek együtt, mint mi, otthoni reformátusok a mi kis gyülekezetünkben.
A aktuálpolitikai kérdésekkel jó esetben nem az igehirdetés helyett foglalkozik egy lelkész, hanem mellette. Ezt új püspökünk is így gondolja. Kifejtette, hogy sokan vannak, akik az egyháztól a bezárkózást a senkinek semmit nem mondást várnák el, de ebbe felelősségérzetünktől vezéreltetve nem mehetünk bele. A lelkészértekezleten biztatott mindannyiunkat, hogy fejtsük ki nyugodtan véleményünket, ha kérdeznek. Mélyen egyetértek vele. Mindenki mondja el szabadon véleményét. Egyáltalán nem tartjuk tehát disszonánsnak az aktuálpolitikai kérdésekkel való foglalkozást egy lelkész részéről, csak legyen az evangéliummal összeegyeztethető, amit mond.
Tisztelettel:
Görgey Géza

Lecso1013:
A lelkész úrhoz egy kérdés.
Mi a véleménye erről a mondatról?
---A kereszténységnek a legnagyobb kárt az egyház okozta,és okozza ma is.---

Görgey Géza: Kedves Lecso1013!
Butaság. A keresztyénség és az egyház nem léteznek egymás nélkül.
Tisztelettel: Görgey Géza

Cselepet: Tisztelt Görgey úr,
2002 óta elterjedt hazugság - elsősorban a fideszesek terjesztik, de sokan mások is hajlamosak bevenni -, hogy a Fidesznek "köszönhető" a MIÉP kiesése a parlamentből. Szóval ezt is ők intézték el nekünk...
Ezzel szemben a tény: 2002-ben ezek a kitűnő demokraták nagyon is számítottak a MIÉP bejutására, hogy támogatásukkal Orbán alakíthasson kormányt.
Jól látom írásából, hogy Ön is hasonlóképpen értékeli, ami történt és történik? Biztos akad olyan naiv ember a fideszesek között, aki komolyan azt hiszi, hogy nyugodtan együttműködhetnek, mert ők képesek "megnevelni" a szélsőjobboldaliakat, de a többségük nem is érti, miért kellene megnevelni szövetségeseiket. Szerintük bizonyára nincs komoly baj a Csurka-Novák-Kovács-féle "hazafiakkal", legfeljebb csak kicsit "forrófejűek"...
Görgey úr, mit gondol, ki lehet gyógyítani a magyar jobboldalt ebből a tragikus öncsalásból?

Görgey Géza: Kedves Cselepet!
Nem a Fidesznek köszönhető a kiesés, sőt, a Fidesz ácsingózott a koalícióra. Éppen ellenkezőleg: a Fidesz a MIÉP-en bukott el. Az Ön által említett szövetségeket az én véleményem szerint nem lehet megnevelni, a nevelést felnőttkorban már késő elkezdeni.
Úgy vélem, hogy a magyar jobboldal nem öncsalásban van, sokan tudják, mit cselekszenek. A magyar jobboldalnak csak kis része szélsőséges, a nagyobb rész csak azt szeretné, ha győznének a választásokon, akár úgy is, hogy a szélsőségesek szavazatát felhasználják. Ez utóbbi hozzáállást tartom én etikátlannak és keresztyénietlennek, s persze ez egy fajtája a neveletlenségnek.
Tisztelettel: Görgey Géza

Sirfelix: Kedves lekész úr!
Mi a véleménye, a Károli Gáspár református egyetemről homoszexualitása miatt elbocsátott diákkal történtekről? Mi a véleménye, a keresztyénség és a melegek viszonyáról?
sf

Görgey Géza: Kedves Sirfelix!
Egyszer ezt már kifejtettem a Klubrádióban, nem kívánom megismételni. Elsősorban azért, mert ez rendkívül szerteágazó probléma, sokkal többet is mondanék szívesen, mint annak idején a rádióban. Egy ennek szánt műsorban majd, ha igénylik. Számomra - ne bántódjanak meg homoszexuális honfitársaim - nem kardinális kérdés ez most e pillanatban.
Tisztelettel: Görgey Géza

Philidor: Tisztelt Lelkész Úr!
Nem gondolja, hogy az egyházak hitele csorbát szenved az ilyen kampányízű akciókkal, mint az imaév?
Ön szerint az egyháznak mi a feladata, egy depressziókampányban résztvenni, vagy pozitív életérzést adni, lelki terheket levenni a hívekről?
Személyes véleményem a kérdéseimen túl, hogy nagyon egyetértek azzal, amit ön is érintett, a papi képzéssel. Nem akarok bántani senkit, de én eléggé nem vagyok már fiatal, de az első atya, akivel találkoztam, az örök szellemi erőt tudott adni nekem - manapság csak szellemi nullákat, valóban világi irányultságot, és irányítottságot látok -, biztosan van kivétel, csak engem kerül el - a templomban.
Ezzel kapcsolatos kérdésem pedig, hogy az evangelizáció, ilyen - bocsánat a szóért - "butuska" papokkal lehet hiteles, és eredményes?
Ahhoz, hogy világi dolgokkal, politikával foglalkozzon az egyház, nem kellene kissé bezárkóznia, szellemileg felkészülnie, erősödnie, hogy szavának hitele lehessen a világban, és ne csak valami lármafává degradálódjon az, aminek morált, erkölcsi tartást kellene sugároznia?
Egyetértene az egyház munkásainak, vezetőinek az ügynökmúltját vizsgáló átvilágítással? Ön szerint, különösen a református egyházban, hány százalék volt ügynök? Bevallom, én nem tudom elítélni ezeket az embereket, bármit tettek is. Önnek mi a véleménye erről?
Magam sem értek egyet azzal amit az SZDSZ mond az egyháztámogatással kapcsolatosan. De az én véleményem mindenképpen az, hogy olyan módon kell támogatni, olyan garanciákat kell beépíteni a rendszerbe, hogy az egyházak ne vállhassanak zsarolhatóvá, vagy szalámizhatóvá.
Ön szerint, aki az egyházat használja fel politikai céljaira, az nem ront rá gátlástalanul a saját nemzetére?
Üdvözlettel:
Philidor

Görgey Géza: Kedves Philidor!
Az imaév szövege szerintem is depresszív.
Nem tudom, kikre érti a „szellemi nullákat”, de én a papokra és a lelkészekre nem érteném. Vannak hiányosságok a képzésben, nem is kevés, de az egyház jó szolgálatot tesz a világban még így is. Ne feledkezzünk meg a vigasztalásokról, a szegénygondozásról, az igehirdetésről. Bízom benne, hogy talál magának jó gyülekezet, csak keresse!
Az átvilágítással egyetértenék – most már! Magyarázatul ajánlom figyelmébe a Magyar Hírlapban nemsoká megjelenő írásomat.
Tisztelettel:
Görgey Géza

emailben érkezett:
Tisztelt Görgey Úr!
Tudna nekem pontos meghatározást nyújtani arról, mi is az a szélsőjobb? Ugyanis tele van a hócipőm egyrészt a MIÉP-es ismerőseimmel, másrészt meg a szélsőjobbtól rettegőkkel! Megtennék végre azt a szívességet, hogy saját személyes paranoiájukat nem próbálnák meg kivetíteni! Vegyék már végre észre, hogy elég csupán az alanyt kicserélni, és semmi különbség nincs mondanivalójukban! Az egyik a zsidó veszélyre figyelmeztet, a másik meg a szélsőjobbtól fél. Szép kis ország vagyunk!
Köszönettel
haham

Görgey Géza: Tisztelt Haham!
A szélsőjobb nehezen meghatározható. Nem mindenki mondja azt, hogy „büdös zsidók”, vagy mint egy nemrégiben nekem telefonáló egyházi személy, hogy „Nem akarok antiszemita lenni, de…”, és: a „választásokkor majd jönnek Izraelből a repülőgépek, hogy szavazzanak”. Sokan csak „bizonyos körökről” beszélnek, „nemzetellenes erőkről”, „idegenszívűekről”, stb., stb. Mindannyian tudunk magyarul.
Vannak túlfeszített indulatok egyeseknél, ahogy látom, de azzal – ha megengedi - nem értek egyet Önnel, hogy elég az alanyt kicserélni.
Tisztelettel:
Görgey Géza

emailben érkezett:
Görgey úr!
Gondolkozott már azon, hogy önt az SZDSZ és a Népszabadság DÍSZREFORMÁTUS-nak használja? Hogy olyan pártban forog, amely nyíltan egyházellenes (ezt ön is bevallotta), a református egyházat gyűlöli és egyöntetűen MIÉP-esnek titulálja (ami hazugság), a hívőket valójában maradi hülyéknek tartja, s jövőképében az egyházaknak, nemzettudatnak semmi helye sincs?
Ön nem csupán csak kivagyiságból, vagy személyes sérelemből csatlakozott az SZDSZ-hez? Élvezi az ezzel járó hírnevet?
Észrevette, hogy csak bábnak használják a választási kampányban???
Mercurius

Görgey Géza: Kedves Mercurius!
Bár már feltették nekem ugyanezt a kérdést, amivel Ön kezdi írását, de megvallom, nem tartottam érdemesnek az elgondolkodásra.
Meg kívánom jegyezni, hogy nem "forgok" az SZDSZ-ben, nem vagyok tagja a pártnak, és nem is értek mindennel egyet velük. De ezt biztosan úgyis tudja, inkább a Kedves Olvasók kedvéért írom.
Hadd kérdezzem meg: Ön honnan vette, hogy az SZDSZ mindenestül egyházellenes és a református egyházat egyöntetűen MIÉP-esnek titulálja, egyházunk tagjait pedig maradinak tartja?
Volt az SZDSZ-nek most egy hulláma, hogy az ateista szavazók közül a butábbakat meg akarta szólítani egyházellenes lózungokkal. Remélem, most már észbekaptak, hogy ebből bukta lesz.
A Kedves Olvasók szíves figyelmébe ajánlom; nem csak arról van szó, hogy egyes baloldali közéleti személyiségek tévednek, amikor azt hiszik, hogy az egyház szolgáit az állam tartja el (alapvetően gyülekezeteink tartanak el minket!). Amikor azt olvastuk, hogy tartsa el a papjait az egyház, amely kirekesztésre buzdít, akkor nekünk, egyháziaknak nem felfortyannunk kellett volna, hanem egy jelzés kellett volna, hogy legyen arra nézvést, miért nem indul eljárás kirekesztésre buzdító lelkész ellen, a zsinati vélemény ellenében sem, de annak ellenére sem, hogy még a bocsánatkérést is megtagadta.
Javaslom írásaim és a velem készült riport figyelmes elolvasását.
Görgey Géza

emailben érkezett:
Úgy gondolom, Görgey elvtárs, a lelkészeknek nincs helyük a politikában. Így Ön "objektív" megnyilvánulásával messze túllépi azt a határt, amit fordítva átlépni nem engedne. Igaz, a pártpolitika a templomon kívülre való, a politika azonban (párt nélkül) nem, hiszen az egyházaknak meg kell védeniük magukat azoktól a politikai irányzatoktól, amelyek éppen az egyházakat támadják minden lehető és lehetetlen módon. Az a lelkész ellenben, aki erre nem hajlandó, csupán arra, hogy - szégyent hozva egy történelmi névre, bár remélem, igazából nincs köze az 1848-as Görgey-vonalhoz - éppen a vallást és képviselőit támadó pártpolitika szolgálatába áll, nem méltó arra, hogy Isten szolgájának vallja magát. Olvassa csak el az "Egy birodalom, egy Führer"-szerű MSZP-s plakátot és gondolja át újra, ki is az igazi veszély manapság.
Ifj. Tóth György

Görgey Géza: Kedves ifj. Tóth György!
Határozottan elutasítom, hogy elvtársnak nevezzen. Ha figyelemmel kísérte megnyilatkozásaimat, akkor jól tudja, hogy nem hogy nem vagyok kommunista, de még szociáldemokrata sem. Ezzel nem mosakszom egyházam előtt, ugyanis sokkal nagyobb bűn polgári liberálisnak lenni a szemükben. Nemrégiben beszéltem egy budapesti presbiterrel, aki némi következetlenséggel először azt vetette a szememre, hogy a kommunisták lapjában, a Népszabadságban nyilatkozom, majd mintha erről megfeledkezett volna, arra kért, hogy "inkább legyen kommunista, mint liberális!" Azt válaszoltam neki, hogy nem bírok.
Mint Görgey Artúr lezármazottja, kicsiny gyermekkorom óta leckéket vehettem abból, hogy mit jelent, amikor ok nélkül is árulónak tartanak. Már hatéves koromban is nagyvonalúan átszármaztatták rám azt a "bűnt", amit a tábornoknak tulajdonított a köznép. Ezt jól ismerem.
Családom már a rozgonyi csata idején is (1312) Károly Róbert oldalán állt. Ebből azt lehetne következtetni, hogy mint idetelepült németek gonosz idegenszívűek voltunk? Tudomásul kell vennünk, hogy Európa mindig is internacionális volt, és egészen újkeletű (XIX. század közepe) a nemzeti gondolat.
Nem gondolom, hogy szándékosak lennének az MSZP-plakáton a Harmadik Birodalomra hajazó szavak. Malőr, de a két dolog összekötése épp olyan rosszindulatú lenne, mint amit a Magyar Nemzetben lehet olvasni, hogy valaki KISZ-führernek aposztrofálja a miniszterelnököt.
Görgey Géza

emailben érkezett:
Nt. Görgey Géza
református lelkész úrnak
Kedves Géza!
Olvastam cikkedet és a veled készült interjút (on-line). Imádkozom érte, hogy retorzió ne érjen. Amennyiben családos vagy, ez nagyon kockázatos lenne. Amennyiben nem, meg van a szépsége, a meg nem érdemelt vessző- és botütéseknek is. Megannyi prófétára mártíromság várt... Urunk után, azt hiszem, mi saját magunk következünk a sorban, akikhez hűnek kell lennünk. Kívánom, hogy hű maradhass Istenhez és Önmagadhoz, és mindahhoz ami SZENT.
Szerettel köszönt kollégád:
János (Anglia)

Görgey Géza: Kedves János!
Köszönöm, hogy imádkozol értem.
Egyúttal köszönöm minden kedves magyar- és külországi reformátusnak, hogy pártoló levelet írtak, és meleg hangon telefonáltak. Szeretettel köszöntöm mindannyiukat, és téged is János, Angliában.
Géza

Philidor: Tisztelt Lelkész Úr!
Mi a véleménye?
Néhány kérdező korlátozná az Ön véleményszabadságát?
Az egyházban megszokott ez...?
Mennyiben kollektivizált az egyház véleménye világi, de akár politikai dolgokról, és mennyiben kellene kollektivizált legyen?
Mennyiben veszélyezteti ez a kollektivizáltságú vélemény - ha létezik, - az egyház hitelét?
Üdvözlettel:
Philidor

Görgey Géza: Tisztelt Philidor!
Nem kollektivizált az egyház véleménye hivatalosan, bár az igaz, hogy a többség jobboldali beállítottságú. Hogy ennek mik az okai, nem kívánom ismét kifejteni. Mindezekkel együtt az egyházat heterogénnek tartom, és nem tartanám jónak, hogy kollektivizált legyen, még úgy sem, hogy mondjuk liberálisnak vagy szocdemnek akarnák kollektivizálni. Legyen az egyház is - jó értelemben! - egy Hyde-park, amelyben mindenki elmondhatja büntetlenül a véleményét.
Tisztelettel Görgey Géza

emailben érkezett:
Tisztelt Görgey úr,
egyik cikkében ezt írta: "Ki kell végre mondani, hogy amit ma a magukat keresztyénnek kikiáltó pártok hirdetnek, az sok minden, csak nem keresztyénség. A nacionalista hangok, az EU-ellenesség (mint a nemzetköziség ellenzése és öncsaló bezárkózás a kiretusált múltba), a turulvédelem, a történelemhamisítás és (elsősorban a szélsőjobb részéről) az antiszemitizmus mind olyan dolgok, amik lényegileg fosztják meg a keresztyénséget a maga eredeti karakterétől."
Azt hiszem, mindannyian gondolunk valamit arról, hogy mit ért ön a keresztyénség karakterén, és a magam részéről rokonszenvesnek is tartom ezt a szellemiséget. A cikkben azonban úgy utalt erre, hogy mi NEM jellemzi ezt a szellemiséget. Írna néhány szót arról is, hogy melyek a fő jellemzői?

Görgey úr, engedjen meg még egy kérdést: holnap, február 25-én lesz a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ezt az emlékünnepet is megkeseríti azonban a történelemhamisító, antikommunista revansra vágyó szélsőjobboldaliak állandó jelenléte (elég csak arra a hazugságra utalni, amit a Terror Háza és a körülötte működő radikális fideszes holdudvar képvisel). Ön hogyan viszonyul ehhez az emléknaphoz, és ahhoz, ami körülötte történik?
üdvözlettel
Vígh Zoltán

Görgey Gáza: Kedves Vígh Úr!
Mindenféle szélsőséget ellenzek, és nagyon sajnálnám, ha a szélsőjobboldaliak megkeserítenék az emléknapot. De azokkal sem tudok egyetérteni, akik az államszocialista diktatúra évtizedeit csodás álomvilággá óhajtják utólag retusálni. Arra a kérdésére, hogy mi jellemzi a keresztyénség igazi karakterét, nehéz röviden válaszolni. Az alexandriai ősgyülekezetben öt nemzet fiai és leányai imádkoztak egy lélekkel a Teremtő Istenhez és a zsidó Jézus Krisztushoz. A keresztyénség tehát, mint a hajdani és a mostani Európa, internacionalista. Mindannyian egy nagy családhoz tartozunk. Ha lenne még birtokom, nem volna számomra fontos, hogy magyar ember műveli-e meg vagy szlovák. Az a fontos, hogy itt mindannyian szeretetben éljünk, és a közös pontokat keressük, ne pedig azt, amiben elkülönbözünk egymástól. Azt hiszem, ez is alapvetően jellemző kell hogy legyen a keresztyéni lelkületre.
Tisztelettel Görgey Géza

emailben érkezett:
Tisztelt lelkész úr, mi a véleménye az iszlámról? Igaz-e, amit sokan állítanak, hogy ez egy gyűlölködő, hódító vallás, szemben a mi hitünkkel? Lát-e lehetőséget békés, szeretetteli kapcsolatra a keresztény és muzulmán világ között? Tisztelettel O. Károlyné

Görgey Géza: Igen Tisztelt O. Károlyné!
Igen, látok lehetőséget a békés és szeretetteli kapcsolatra. Mindkét vallás fiainak tudomásul kell venniük, hogy mi az, ami bántja a másikat. Tisztelettel:
Görgey Géza

emailben érkezett:
Görgey úr, az egyházáról szeretném kérdezni a véleményét. Az a benyomásom, a nagy keresztény egyházak közül - valószínűleg kurucos, nemzeti ellenállási hagyományai, és a határon túli nemzeti megmaradásért vívott harc keserű jelene miatt -, a református egyház hajlamos leginkább a nacionalizmusra. Pontosabban a hazafias szellemnek otthona a reformáció, ami, ha túlzásba viszik, szélsőradikális, nacionalista őrületbe vált. Ezt pedig, ahogy ön helyesen rámutat, ma a fidesz-miép-jobbik határvidékén lehet megtalálni. Egyfelől tehát, ha igazam van, sajnos érthető, ami a reformátusoknál zajlik.
Kérdésem azonban az, hogy nem lát-e itt egy ellentmondást már az eredeti alapvetéseknél? Hiszen Jézus tanítása egyetemes emberi tanítás. Hogy lehet ezt "nemzeti egyház" formájában képviselni?
Várom szíves válaszát
Garai Márton

Görgey Géza: Kedves Garai Márton!
Nemcsak az eredeti alapvetéseknél látok ellentmondást, de a reformáció és a nemzeti gondolat kapcsolatában is. Igaz, hogy a reformáció idején kezdték el a nemzeti nyelveken nyomtatott Bibliák népszerűsítését, és a nemzeti nyelveken való prédikálást. Ez azonban nem abban az értelemben volt nemzetpártoló, mint ahogyan ezt a szót ma a jobboldalon sokan értik. Az erdélyi fejedelmek a saját kincstáruk pénzén nyomtattak román nyelvű Bibliákat, és alapítottak román nyelvű iskolákat. A reformáció idején tehát a nemzeti gondolat nem volt önző, kiterjedt más nemzetekre is. De még a XIX. században is mást jelentett a nemzeti érzés, mint ma. Nemcsak a zsidó katonákra gondolok, hanem minden szerb, szlovák, román tisztre és bakára, akik a '48-as forradalomban önmagukat magyarkét meghatározva vettek részt. A fiatal és lelkes Irányi (Handschuh) Dániel vette rá ősömet, hogy csatlakozzon a nemzeti forradalomhoz. Artúr ekkor szorgalmasan elkezdett tanulni magyarul.
Tisztelettel:
Görgey Géza

emailben érkezett:
Lelkész úr, Jézus szeretetparancsa a keresztyén ember legszebb és legnehezebb terhe. Ha csak azokat szeretném, akiket könnyű, mert szeretetreméltóak, nem tennék semmit.
De hogy lehet szeretni a jobboldali sajtó vagy a református egyház gyűlöletre uszító vezéregyéniségeit? Hogy lehet szeretni Lovast, Bayert, ifj. Hegedűst?...
üdvözli
egy vívódó keresztyén liberális honfitársa

Görgey Géza: Kedves Vívódó Honfitársam!
Nem kell a kelleténél komolyabban venni azokat a személyiségeket, akik a keresztyén szellemiség tükrében elfogadhatatlan hangon nyilatkoznak. Ők előbb-utóbb csupán a megfelelő súlyukkal fognak tudni beleszólni a közéletbe. Ha egyáltalán meghallgatja őket önmagára adó polgár. Ebben reménykedjünk. Azért vagyunk keresztyének, hogy a jóban bízzunk.
Krisztus Mózestől idézett szeretetparancsa cselekvésre buzdító parancs. Nem az érzést parancsolja meg, hanem a jócselekedetet. A modern európai gondolkodás szerint a szeretet egy érzelem, a szerelem pedig valami - senki által soha pontosan meg nem fogalmazott - érzelmi hullámzás. A héberben nincs külön szó a szeretetre és a szerelemre. Addig ér az erkölcs - tanítják a nagy mesterek -, ameddig az ember jó cselekedetei elérnek, és hatnak. "Szeresd felebarátodat, mint magadat!" Bubertől kérdezte egyszer egy asszony, hogy hogyan szeresse ő a felebarátját, amikor önmagát is gyűlöli. Magyarázat: jóllehet önmagát gyűlöli, de ha nagyon éhes, akkor is ad önmagának enni, és ha fázik, felvesz egy kabátot. A felebarátot így kell szeretni, legyen az bárki. Ha éhes, enni kell adni, ha ruhára van szüksége, akkor azt. Mindent meg kell neki adni, ami az élethez alapvetően szükséges. Jézus azt mondja, amikor arról beszél, hogy hogyan ítéli meg majd azt, amikor valakin segítünk, hogy:"éheztem és ennem adtatok, mezítelen voltam és felruháztatok..." Önmagát azonosítja a rászorulóval, és egyben a fent említett szeretetparancsot magyarázza. Csakúgy, mint az irgalmas szamaritánus történetében. A szamáriaiak nem ismerték pontosan a Bibliát, de felnéztek a zsidókra, nagyon igyekeztek. Izrael területén éltek, mint egy "szomszédos" nép. Jézus prédikációja értelmében mindenki felebarát, akivel kapcsolatba kerülünk. S mindenki felebarát, aki mirajtunk hathatósan segít. A réá(h) a másik embert jelenti, elsősorban a közelit, akit ismerünk, például a szomszédot. A szamáriai utazó is, annak ellenére, hogy nem ismerte olyan behatóan a mózesi parancsolatokat és azok magyarázatait, mégis jobban szerette a megvert embert. Abban a korszakban olykor az a támadás érte a galileaiakat, hogy nem ismerik eléggé a törvényt. Jézus, aki a Törvényt tökéletesen ismerte, megmagyarázza, mi a szeretet. Egy árva szót nem ejt arról, hogy mit érzett vagy mit gondolt a vérző emberről a szamáriai. De elmondja részletesen, hogyan ápolta, hogyan vitte el a fogadóba, és hogyan gondoskodott róla saját pénzén.
Tisztelettel:
Görgey Géza

A NOL kérdése:
Négy év után a közelmúltban ismét a nyilvánosság elé állt nagy figyelmet keltő állásfoglalásaival. Mi az indítéka közéleti szerepvállalásának?

Görgey Géza: Érdekes hirdetésekre bukkantam. Református gyülekezeti teremben tartott Jobbik-MIÉP-Harmadik Út gyűlésre hívogattak, ahol szélsőjobboldali közíró dedikálta legújabb művét. Református lelkész beszél hajmeresztő szövegeket a Harmadik Út nagygyűlésén. Református lelkész együtt lépeget fel Csurka Istvánnal. Katolikus részről: A pap felavat egy kutat a templom mellett, és ott beszél Csurka is. Vidéki gimnáziumban jobbikos meghívottak. Egy másik református gyülekezeti teremben gyászistentiszteletet tart a ref. lelkész a városvédő hősökért, akik az "orosz elözönlés" ellen vívtak, és ugyanekkor, ugyanitt a MIÉP-Jobbik-Stb. emberei szövegelnek a meghívottaknak. Mit mondjak még? Az ilyen papok az életben nem lesznek felfüggesztve, eljárás ellenük nem indul. Engem pedig azok is egyházellenségnek tartanak, akik pozíciójukat az én négy évvel ezelőtti közéleti szerepvállalásomnak is köszönhetik. Vigyáznak, hogy a haja szála ne görbüljön a MIÉP-közelieknek, mondván, hogy "nem szolgálunk ki politikai érdekeket." Az a kérdés, hogy így nem szolgálnak-e ki egy másikat. Nyilván ők így döntöttek. Quod licet Iovi, non licet bovi. Kirajzolódik számomra, hogy itt kik a Jupiterek és kik a kisökrök. Nem vártam volna semmi hálát az új egyházi vezetéstől, akkora naivitás még bennem sincs, sem bosszúra nem szomjazom azokkal kapcsolatban, akik viszont legszívesebben a holtak birodalmába küldenének engem, ha nem lennének még ahhoz is gyáva kukacok, hogy ezt bevallják. Most is a hangulatot keltik ellenem az egyházban, folyamatosan. Írásban a titulusom mögé kérdőjeleket tesznek vezető egyházi személyek. Ettől én még tudok aludni, csak azt nem tudom, mikor tették ugyanezt azzal, aki valóban lejáratja az egyházat, mert érthetetlen dolgokat beszél, vagy mert rettenetesen műveletlen. Mindezek után fittyet hányok a püspök rosszallására, de mindenki máséra is. Szabad magyar ember vagyok, akkor és ott nyilvánítok véleményt, amikor és ahol én akarok. Ha valakiknek ez nem tetszik, engem nem érdekel.
Tisztelettel:
Görgey Géza

emailben érkezett:
1. Definiálja számomra,hogy ön szerint mi a szélsőjobb, miben testesül meg?
2. A szélsőbaloldallal, amit vélemenyem szerint az SZDSZ testesít meg mi a helyzet? Erről mi a véleménye? Vagy önnél is működik a kettős mérce, hogy ma hazánkban csak a ordas náci eszméket valló szélsőjobb-veszély van és a másik szélsőség nincs vagy elhanyagolható? Hogyan veszi fel a kesztyűt ez utóbbival szemben?
3. Milyennek látja egyháza és a keresztény tanítások szerepét hazánkban, és azt hogyan egyezteti össze liberális elveivel?

Tisztelem önt bátor kiállása miatt, de számomra érthetetlen,hogy miért a választási kampány közepén kapta el ez az őszinteségi roham? ÉS miért támogatja azoknak az utódait, akik idegen fegyverekre támaszkodva és az ÁVH segédletével iskolákat államosítottak, és becsületes magyar emberek tízezreit küldték Recskre a Hortbágyra vagy kényszermunkára a Szovjetunióba? Egy kicsit ez olyan mintha a náci uralom után a lágerből szabadult zsidó fogoly napjainkban összeborulna újnáci szervezetek képviselőivel, feledve a múltat.

Görgey Géza:
Kedves Nevét Nem Vállaló!
Egyik kérdezőnek már válaszoltam ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy tudnillik nagyon nehéz meghatározni azt, hogy miben testesül meg a szélsőjobb. Ugyanis arra rájöttek, hogy nem azt karattyolnak, amit akarnak, hanem ügyelniük kell a megfogalmazásra. Sok sunyi szöveg mögött rejlik idegengyűlölet és nemzeti fanatizmus.
Véleményem szerint az SZDSZ nem a szélsőbaloldal pártja, polgári párt. Az SZDSZ számomra a magyar liberalizmus pártja, a leginkább képviseli hazánkban az európaiságot. Még szociáldemokratának sem kell feltétlenül lenni annak, aki velük szimpatizál, nem mintha a szociáldemokrácia akár csak egy kicsit is idegen lenne az európai eszmétől. A liberalizmus megengedi mindenkinek a szabad véleményalkotást, és annak a köz előtti kifejtését. Ez a szabad szellem hozzájárul a társadalom jó közérzetéhez. Ez alapvetően összeegyeztethető a keresztyénséggel.
Amikor a keresztyén tanítás csodálatosságát ecseteli az egyház szemben a zsidó törvénykövetés rabságával, akkor érdekes módon mindig nagy hangsúlyt kap az, hogy a szabadság eszménye fontos, alapvető keresztyén sajátosság.
Egyházam és a keresztyén tanítások szerepe hazánkban - mint a világban mindenütt - szükséges és jó. A papok és lelkészek hitből és általában tényleg nem pénzért hirdetik az evangéliumot és a vigasztalást.

Négy éven át úgy éreztem, hogy "az egyház érdekében" hallgatok. Rájöttem, hogy a nagy ordibálások közepette süket fülekre talál az a differenciált mondanivaló, amit én képviselek. Éppen most a kampányidőszakban nem bírnak magukkal a szélsőjobbosok - ez húzta ki nálam a gyufát tavaly decemberben. Meg is írtam levélben a püspöknek. Ajánlom figyelmébe a NOL kérdésére adott válaszomat a maga részletességében.
Nagyon óvatos megfogalmazásokkal, nagyon ügyesen kampányol az egyház is. Véleményt nyilvánítani joga van, közéleti szerepet vállalnia kötelesség, ugyanakkor el kell tűrnie a heterogenitást.
Történelmi fejtegetéséről: Ön is tudja nagyon jól, hogy a mai szocdemek nem az ÁVH utódai. Miért vesztegessünk erre több szót?
Tisztelettel:
Görgey Géza

Mindenkinek köszönöm a kérdéseit és azt, hogy figyelemmel követte beszélgetésünket. Ha valakinek még kérdése volna, szeretettel várom a későbbiekben is.
Tisztelettel:
Görgey Géza

Görgey Géza