Keralában négyszáz éve mutatnak be kesztyűbábos pavakathakali-előadásokat (a "pava" babát, bábot jelent, a "kathakali" elbeszélő). A műfaj India legrégebbi hagyományait őrző szent színházának, a kathakalinak utánzásából született, és a Mahábhárata epizódjait dolgozza fel. India függetlenné válása és a mozi térhódítása a műfaj hanyatlását hozta. Csipkerózsika-álmából 1981-ben két színházi ember, Gopal Venu és testvére, Ravi Gopalan Nair hosszú kutatómunkája nyomán kelhetett életre. Az új csapat külföldi és hazai turnéin megannyi elismerést gyűjtött be, és az egyik legjobb kesztyűbáb-társulatként tartják számon - írja a Puppetindia nevű honlap.

A pavakathakali bábok körülbelül hatvan centiméteresek, a fejet és a kezet fából faragták, az arcokat, ahogy a színházban, a szereplők karakterének megfelelően élénk színűre festették. A budapesti előadásban Az illatos virág nyomában (Kalyana Saugandikham) és a Durjódhana meggyilkolása (Durjódhana Vadham) című történeteket játsszák.

Az illatos virág nyomában-sztoriban Panchali egy ritka szép és illatos virágot fedez fel, és arra kéri férjét, Bhimát, hozzon neki sok ilyet. A herceg útja során találkozik egy öreg majommal, aki először nem engedi továbbmenni. Mikor Bhima rájön, hogy ez alkalommal a majmok királya, Hanuman teszi próbára, tanácsot kér tőle, hogyan szerezhetné meg a virágokat feleségének. Hanuman útba igazítja, de a virágszüret előtt a kertet őrző démonokkal is szembe kell szállnia. A viadalból a herceg kerül ki győztesen.

A másik történetben, a Durjódhana meggyilkolásában, egy kockajáték során a két fivér, Durjódhana és Sakuni csalással győzi le Dharmaputrát, aki ezzel elveszti vagyonát, rokonait is. Végül isteni segítséggel győznek a jók.

A produkció a Vidám Színpad, a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központja és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös szervezése, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Négyszáz éves hagyomány elevenedik meg a Vidám Színpadon