Autóvezetés vagy atombomba?
Az atomenergia is lehet veszélyes, de egy modern társadalomban nélkülözhetetlen - állítja a részben a teheráni hatalom által finanszírozott iráni Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének (IPIS) főosztályvezetője.
- El akarjuk nyerni Európa bizalmát, hiszen magunk sem értünk egyet a nukleáris fegyverkezéssel - állítja a Népszabadságnak Dr. Seyed Mohammad Tabatabaei, aki a napokban a Teleki Intézet meghívására Budapestre látogatott. - A bizalomépítés érdekében 2003-ban már leállítottuk az urándúsítást 20 hónapra, de kiderült, az csak ürügy volt a Nyugat részéről arra, hogy végleg leállíttassák a kísérleteket. Ezalatt egyetlen jelentés sem állította, hogy tevékenységünknek katonai vonatkozásai lennének. Mi a diplomáciai utat keressük, de többé nem függesztjük fel az urándúsítást - közölte a szakember, aki szerint a patthelyzet megoldását csak a további tárgyalások jelenthetik. Az ENSZ BT azt követeli, hogy Irán függessze fel az urándúsítást. Washington azt gyanítja, hogy Teherán valódi célja a katonai célú felhasználás.
Kérdésünkre, mely szerint nem volt-e meggondolatlanság, hogy Teherán épp akkor indította el a második centrifugasoron is az uránium dúsítását, mikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa éppen Irán elleni szankciókat fontolgat, Tabatabaei elmondta: - Hónapokkal ezelőtt bejelentettük a második soron kezdődő gyártást, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselőinek jelenlétében indult meg a munka - mondta lapunknak az intézet igazgatója.
- Észak-Korea a biztonságára hivatkozva a kezdetektől bevallottan atombombát akart előállítani. Pedig sem a Szovjetuniót nem mentette meg az atomarzenál, sem Amerikát a 9/11-es katasztrófától - fejti ki véleményét az iráni főosztályvezető. Irán biztonsága jó, a fegyverkezési verseny miatt veszélyesnek találjuk a biztonságunkra nézve az atombombát - érvel Tabatabai, hozzátéve, hogy Iránnak ugyanakkor szüksége van a nukleáris energiára, mert az olaj- és gázkitermelésünk 45 százalékát otthon használják fel, és egyre nő az igény.
