A tízmilliárd dolláros japán drogpiacon évente húsz tonna amfetaminszármazék fogy, amely nagyrészt Észak-Koreából, hajón érkezik a szigetországba. 2001-ben, a japán parti őrség a második világháború óta első alkalommal adott le lövéseket egy idegen hajóra. Az elsüllyedt járműről a kiemelés után kiderült, hogy észak-koreai volt, és többek közt kábítószert is szállított volna Japánba. Szuganuma elmondta, hogy a kommunista ország hajói legtöbbször a műholdas helymeghatározóval ellátott rakományt a tengerbe dobják, majd azt japán "halászhajók" a szigetországi kikötőkbe szállítják. A Military Review című, amerikai katonai szemlében tavaly megjelent tanulmány megjegyzi, hogy Észak-Korea az északkeleti tartományokban - állami támogatással és érdekeltséggel - már a '70-es évek óta termeszt ópiumot. A kábítószer-értékesítésből származó bevételek pedig a számítások szerint akár az ország hivatalos exportértékesítései összegének dupláját is elérhetik.

Szakértők azonban úgy vélik, hogy nem a drog az egyetlen illegális bevételi forrása az izolált országnak. Dollárhamisítás, rakétaeladások, hamisított cikkek, veszélyeztetett állatok mind-mind szerepelnek a listán. Szuganuma a tipikus japán szerencsejátékot, a pacsinkót emelte ki. A szigetország sajátos, "függőleges flipperjátéknak" is mondott szórakozása évente közel háromszázmilliárd dollár bevételt termel. Az összeg a The Economist brit hetilap állítása alapján nagyjából megegyezik a szigetország egészségügyre fordított kiadásaival. A legálisan bejegyzett pacsinkoszalonok nagy részét a japán belbiztonsági szakember szerint pedig a szervezett alvilág emberei, a jakuzák irányítják. A jakuzák száma a rendőrség nyilvántartása szerint körülbelül kilencvenezerre tehető, amelyből pedig legalább tízezernek van valamilyen kötődése Észak-Koreához. Szuganuma szerint, bár nincs rá közvetett bizonyíték, mégis sejthető, hogy a japán szerencsejátékból származó bevételek egy részét az észak-koreai atomfegyver építésére is felhasználhatták.

Az USA kongresszusának 2003-ban készített jelentése szerint is számos észak-koreai ügynök tevékenykedik Japánban, akik az információszerzés mellett az üzleti életben is érdekeltek. A Japánban élő hatszázezer koreai közül körülbelül egyharmad vallja magát észak-koreainak. Legtöbben azok leszármazottai, akiket Korea japán megszállása alatt erőszakkal vittek a szigetországba.