A vonal, amelyen túl nyílt kártyákkal játszunk

vidék pénze

A jelenlegi 3,8 milliós sertéslétszámot öt-hatmillióra kellene és lehetne emelni - hangsúlyozta a minap Gráf József agrárminiszter. Kérdés: ehhez a célhoz nagy- vagy kisüzemekre van inkább szükség? Megkérdezetteink azt igazolják: nem szabad az üzemnagyságot túlhangsúlyozni.

Ezen a sertéstelepen diófák nőnek, a ládában virágzik a muskátli. A tanyán tó, a tóban aranyhalak. A látszat ellenére ez itt nem Ausztria, vagy Dánia, hanem a Felső-Bácska, Mélykút külterülete, ahová 2002-ben települt ki a Guljás család, mert benn, a faluban már nem lehetett sok állatot tartani.

Guljás Nándor a feleségével és a fiával működteti a vállalkozást, illetve inkább csak a szülők, a fiú ugyanis még tanul - de ha végez, és tapasztalatot szerez, átveszi majd a gazdaságot. A nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) környezetvédelmi, állatjóléti és jövedelemkiegészítésre szolgáló pályázatán nyertek 15 ezer eurót, amelyet szabadon használhattak fel. Takarmánytároló és -keverő berendezéseket vásároltak belőle, megoldották a trágyatárolást. Ezt a támogatást 200 állategység alatt lehet igénybe venni.

Guljásék vállalkozása már a versenyképesek közé tartozik. Sákán Antal, a termelői csoportként működő Bácska Pig Kft. ügyvezetője, a Magyar Sertéstartók Szövetsége elnöke azt mondja: 40 kocától versenyképes egy sertéstartó vállalkozás. Ezeknek a szaporulata körülbelül ezer hízó évente - ha a vállalkozásban hozzáértően gazdálkodnak, akkor az ilyen üzem már tisztes polgári jólétben eltart egy családot, és fejlődni, növekedni is képes. Ebben a kategóriában azonban kevés hasonló gazdaság működik Magyarországon. Jelzi ezt az is, hogy a környezetvédelmi és állatjóléti támogatás jelentős része bennmarad az NVT-ben - kevesen pályáztak rá.

Sákán Antal szerint sokan túlhangsúlyozzák az üzemméret jelentőségét. Dániában megél az a vállalkozás is, amely ötvenezer sertést bocsát ki évente, meg az is, amelyik 500-at. Nem szembeállítani kellene tehát a kisebbeket a nagyokkal, hanem mindegyiknek megtalálni a helyét a rendszerben. Akkor elérhető lenne, hogy ismét legalább öt-hatmillió sertést hizlaljanak évente Magyarországon.

Mitől versenyképes egy sertéstartó? Van néhány mutatószám, amely összehasonlíthatóvá teszi az eredményeket. Például a malacszaporulat: minél több malac jut egy kocára, annál jobb. Évente 25-26 már nagyon jónak mondható. Aztán a takarmány és a súlygyarapodás aránya: 2,7,-2,8 kilogramm takarmányból lesz egy kiló hús Hollandiában, Dániában - meg Mélykúton is. Fontos szakmai mutatószám továbbá a húskihozatal: az állat teljes súlyának hány százaléka a színhús. Félujjnyi szalonna - 58-59 százalékos színhústartalom - ez a világszínvonal. Ehhez megfelelő genetikai állomány kell, ami a mélykúti termelői csoport esetében adott. A versenyképesség feltételei folytatódnak a takarmány-összeállításnál, a tartási körülményeknél, az állategészségügynél - az állatjólétnél.

Guljás Nándor azt mondja: ő minden kismalacot kézbe vesz fialáskor. Naponta kétszer kitakarítják a fialtatót, másnaponta a hízók kifutóját. Szalmával almoznak, nem a körmén jár az állat a betonrács padlón. A kismalacok nyakig érő szalmában fekszenek. Az állatjóléti támogatás segítségével náluk 42 négyzetméterre jut 30 sertés. Összevetésképpen: a nagyüzemekben 0,8 négyzetméter jut egy állatra. A tulajdonos azt mondja: az ilyen állatnak a húsa is jobb minőségű, több benne az izomközi zsír, ha megsütik, nem válik olyanná, mint a gumi.

Guljáséktól azt kérdezem:

- Ha nem afféle brüsszeli butaság az állatjóléti támogatás, miért nem igénylik többen?

- Talán, mert akkor be kell jelentkezni, ellenőrzik, regisztrálják az embert - véli Guljás Nándor. - Sokan még mindig tartanak attól, hogy évekre kötelezettségeket vállaljanak. Ha felvettem a támogatást, akkor a megadott létszámot át kell adnom, a bevétel számlára kerül, adózni kell utána. Én már átléptem azt a vonalat, amelyen túl nyílt kártyákkal játszanak. De ha bírok adózni, mert van miből, akkor miért ne adózzak? Ha megmarad annyi, hogy tisztességesen meg tudok élni belőle a családommal, onnan kezdve nincsen probléma.

Háztáji és nagyüzem - rossz húskihozatal, köhögnek a gondozók

A bácskai falvakból valaha tízezrével szállították el a "háztáji" hízókat. Jó jövedelemkiegészítés volt az akkor - de mögötte állt egy világszínvonalú nagyüzemi rendszer, amely a termelést is integrálta: kihelyezett kocát, malacot, árult tápot, megszervezte a piacot. Ez a rendszer tönkrement, a kistermelők magukra maradtak, és nem élnek meg a piacon. Nincs elég pénzük, és nem értik igazán a szakmát. Például: takarmánynak szánt néhány hektárnyi gabonájukat nem permetezik gombabetegségek ellen, mert nincs hozzá gépük, sokba kerül a vegyszer, vagy, mert azt hiszik, nem olyan fontos az. A következmény: toxinos lesz a takarmány, megbetegszik tőle a disznó, nem nő, nem hízik. Az állatok tenyésztéséhez nem a legkiválóbb genetikai adottságú egyedeket használják, a hízók - nyilván pénz híján - nem kapnak elegendő fehérjét. A dolog vége: magas önköltségi áron állítanak elő olyan disznót, amelynek 50 százalékos a színhúskihozatala - húsz kilóval több benne az eladhatatlan szalonna, mint például Guljás Nándor sertéseiben. Sok kistermelő számára így ráfizetéses a sertéstartás, egy-két év múltán el is megy a kedvük az egésztől. Ennek elsősorban nem gazdasági következményei vannak - árujuk nem hiányzik a piacról -, hanem társadalmiak. Ezeknek az embereknek nem lesz jövedelmük, munkahely alig van - marad a segély.

A nagyüzemeknél, ahol húszezer vagy ötvenezer az éves kibocsátás, kedvezően alakul a fajlagos önköltség. Ha nagyon nagy az állatszám, akkor már úgy is megérheti, ha egy-egy állaton csak ezer forint haszna marad a vállalkozásnak. Vannak azonban hátrányai is a nagy üzemméretnek. Túl nagy a zsúfoltság - az állatok ammóniagőzben élnek. Gyakori jelenség, hogy a sertésgyárakban köhögnek az állatok - sőt, nemcsak ők, hanem a gondozók is. Öszszezárva, nagy tömegben sokkal stresszesebbek a jószágok. Csökken az ellenálló képességük is, ami azzal jár, hogy megelőző célzattal sokkal több gyógyszert kell adagolni nekik - ezért később szermaradványok lehetnek a húsukban.

Mélykút: apa, fiú, korszerûsített telep

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.