A vonal, amelyen túl nyílt kártyákkal játszunk
Ezen a sertéstelepen diófák nőnek, a ládában virágzik a muskátli. A tanyán tó, a tóban aranyhalak. A látszat ellenére ez itt nem Ausztria, vagy Dánia, hanem a Felső-Bácska, Mélykút külterülete, ahová 2002-ben települt ki a Guljás család, mert benn, a faluban már nem lehetett sok állatot tartani.
Guljás Nándor a feleségével és a fiával működteti a vállalkozást, illetve inkább csak a szülők, a fiú ugyanis még tanul - de ha végez, és tapasztalatot szerez, átveszi majd a gazdaságot. A nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) környezetvédelmi, állatjóléti és jövedelemkiegészítésre szolgáló pályázatán nyertek 15 ezer eurót, amelyet szabadon használhattak fel. Takarmánytároló és -keverő berendezéseket vásároltak belőle, megoldották a trágyatárolást. Ezt a támogatást 200 állategység alatt lehet igénybe venni.
Guljásék vállalkozása már a versenyképesek közé tartozik. Sákán Antal, a termelői csoportként működő Bácska Pig Kft. ügyvezetője, a Magyar Sertéstartók Szövetsége elnöke azt mondja: 40 kocától versenyképes egy sertéstartó vállalkozás. Ezeknek a szaporulata körülbelül ezer hízó évente - ha a vállalkozásban hozzáértően gazdálkodnak, akkor az ilyen üzem már tisztes polgári jólétben eltart egy családot, és fejlődni, növekedni is képes. Ebben a kategóriában azonban kevés hasonló gazdaság működik Magyarországon. Jelzi ezt az is, hogy a környezetvédelmi és állatjóléti támogatás jelentős része bennmarad az NVT-ben - kevesen pályáztak rá.
Sákán Antal szerint sokan túlhangsúlyozzák az üzemméret jelentőségét. Dániában megél az a vállalkozás is, amely ötvenezer sertést bocsát ki évente, meg az is, amelyik 500-at. Nem szembeállítani kellene tehát a kisebbeket a nagyokkal, hanem mindegyiknek megtalálni a helyét a rendszerben. Akkor elérhető lenne, hogy ismét legalább öt-hatmillió sertést hizlaljanak évente Magyarországon.
Mitől versenyképes egy sertéstartó? Van néhány mutatószám, amely összehasonlíthatóvá teszi az eredményeket. Például a malacszaporulat: minél több malac jut egy kocára, annál jobb. Évente 25-26 már nagyon jónak mondható. Aztán a takarmány és a súlygyarapodás aránya: 2,7,-2,8 kilogramm takarmányból lesz egy kiló hús Hollandiában, Dániában - meg Mélykúton is. Fontos szakmai mutatószám továbbá a húskihozatal: az állat teljes súlyának hány százaléka a színhús. Félujjnyi szalonna - 58-59 százalékos színhústartalom - ez a világszínvonal. Ehhez megfelelő genetikai állomány kell, ami a mélykúti termelői csoport esetében adott. A versenyképesség feltételei folytatódnak a takarmány-összeállításnál, a tartási körülményeknél, az állategészségügynél - az állatjólétnél.
Guljás Nándor azt mondja: ő minden kismalacot kézbe vesz fialáskor. Naponta kétszer kitakarítják a fialtatót, másnaponta a hízók kifutóját. Szalmával almoznak, nem a körmén jár az állat a betonrács padlón. A kismalacok nyakig érő szalmában fekszenek. Az állatjóléti támogatás segítségével náluk 42 négyzetméterre jut 30 sertés. Összevetésképpen: a nagyüzemekben 0,8 négyzetméter jut egy állatra. A tulajdonos azt mondja: az ilyen állatnak a húsa is jobb minőségű, több benne az izomközi zsír, ha megsütik, nem válik olyanná, mint a gumi.
Guljáséktól azt kérdezem:
- Ha nem afféle brüsszeli butaság az állatjóléti támogatás, miért nem igénylik többen?
- Talán, mert akkor be kell jelentkezni, ellenőrzik, regisztrálják az embert - véli Guljás Nándor. - Sokan még mindig tartanak attól, hogy évekre kötelezettségeket vállaljanak. Ha felvettem a támogatást, akkor a megadott létszámot át kell adnom, a bevétel számlára kerül, adózni kell utána. Én már átléptem azt a vonalat, amelyen túl nyílt kártyákkal játszanak. De ha bírok adózni, mert van miből, akkor miért ne adózzak? Ha megmarad annyi, hogy tisztességesen meg tudok élni belőle a családommal, onnan kezdve nincsen probléma.