Kevés a magyar cég a nemzetközi fejlesztésben

Külügyminisztérium segélyek

A nemzetközi fejlesztéspolitika óriási lehetőségeket rejt a vállalatok számára. A magyar cégek azonban eddig nem tudtak élni a lehetőséggel.

Magyarország segélyezettből lassan donorországgá lép élő a nemzetközi fejlesztésben részt vevő intézményekben. Szakértők szerint eddig a tagságként, vagy hozzájárulásként befizetett összegek minimális részét tudták "visszanyerni" a magyar cégek. Magyarországon egyelőre nincs benne az üzleti szemléletben, hogy nemzetközi fejlesztéshez, segélyezéshez kapcsolódó pályázatokra, tenderekre figyelni kell. A rendszerváltás utáni külpolitikai szemléletváltás, és a nagy külkereskedelmi vállalatok szétesése jócskán visszavetették a lehetőségeinket, eltűnt az érdeklődés.

Pedig a segélyezés üzlet is. A világon több intézmény hirdet meg nemzetközi segélyezési, fejlesztési feladatokat, általában közbeszerzés formájában. 2008-tól az Európai Fejlesztési Alap 10. ciklusának pénzeire is pályázhatnak magyar cégek, mely az EU költségvetésén kívüli forrásként támogatja az afrikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országokat.

A magyar cégek inaktivitása több tényezőn múlik. Egyrészt hiányzik a megfelelő információ. Másrészt jelen kell lenni az adott térségben. A szubszaharai Afrikában csupán három magyar nagykövetség van, melyeknek 17 tiszteletbeli konzul segíti alkalmanként a munkáját. - Mi már EU-bbak vagyunk az EU-nál, a külkereskedelmünk háromnegyede EU irányultságú. Nyitni kell a fejlődő világ felé, mert a nagy piaci lehetőségek rejlenek a térségben - érvel Varga Zsuzsanna, a Pénzügyminisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője.

Az ismeretlen terep ellenére megéri próbálkozni, hiszen viszonylag biztos pénzekről van szó, és lehetőség nyílik a piacszerzésre. - A pályázati pénzeket teljesítésre fizetik ki, tehát részben függetleníthetők a fejlődő ország esetleg kusza viszonyaitól - mondja a főosztályvezető-helyettes, és hozzáteszi, hogy megelőlegezéshez a hazai oldalon lehet finanszírozási forrást találni, például az Eximbankon keresztül, biztosítással pedig tovább csökkenthető a kockázat.

A szakértő szerint a nagyobb cégek indulnak nagyobb eséllyel a nemzetközi tendereken, ezért első nekifutásra reálisabbnak tűnik, ha a magyar cégek nagy befektető beszállítójaként, vagy bilaterális donorokkal együttműködve pályáznak. A cégek profilját illetően az infrastruktúrán belül bármi jöhet: közlekedés, környezetvédelem, vízgazdálkodás, egészségügy, oktatás.

l A Világbanknál magyar beszállítók az elmúlt három évben 22,5 millió dollár értékű projektet nyertek el. A Világbank összekötőkkel képviselteti magát a tagországokban. A 46 országban, köztük Magyarországon is működő PSLO-k (Private Sector Liason Officer) feladata a tagországok vállalatai és a Világbank közti kapcsolat fejlesztése. A PSLO figyeli a világbanki tendereket, tanácsokat ad, információt közvetít. Magyarországon az idén februártól az ITD Hungarynál dolgozó dr. Bólyai Zsuzsanna látja el ezt a feladatot.

- Nem szabad megvárni a tender kiírását, az előzetes információkra kell figyelni, melyek jó előre jelzik a várható tenderkiírásokat - ez a legfontosabb tanácsa a magyar PSLO-nak. Az ITDH hírlevele sok intézményhez, vállalathoz eljut, de egyelőre a cégek nem érdeklődnek komolyan. Eddig 20-25 cég kereste meg Bólyai Zsuzsát.

A magyarok közül főleg konzultáns cégek nyertek. - Sok a tenderkiírás a szomszédos államokban, ahol szerkezetátalakítási tanácsokat várnak, és ezek a feladatok nem nagy tőkeigényűek - mondja Bólyai Zsuzsa.

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.