Az egyeztetés egyelőre leállt, mivel a törvényjavaslat ebben az évben nem kerül az Országgyűlés elé - írta közleményében a liberális politikus.

A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy hamarosan megszülethet a koalíciós egyezség az új titoktörvényről, és már megkezdődtek az előkészületek a titkosszolgálatok összevonására is. Az új törvény abból indulna ki: minél nagyobb kárt okoz az adott információ illetéktelen kézbe kerülése, annál jobban kell védeni.

Korábban civil szervezetek úgy foglaltak állást, hogy a demokráciát, az állam működésének átláthatóságát fenyegeti a kormány a szóban forgó törvényjavaslat, amely az államtitkok körét határozza meg.

A törvény a közpénzből elkészíttetett tanulmányokat, elemzéseket éppúgy kizárná a nyilvános adatok köréből, mint a más államoknak juttatott pénzügyi segítségre vonatkozó információkat vagy például a légtérsértések vizsgálati anyagait.

Ugyancsak nagy felháborodást keltett korábban, hogy a tervezet megkötné az újságírók kezét. A törvényjavaslatról tavasszal azt lehetett tudni, hogy az újságírót szabadságvesztéssel sújtaná, ha gondatlanságból államtitkot hoz nyilvánosságra, magyarán, ha nem tudja, hogy államtitok az információ, ami a tudomására jutott és közreadott.

A kormány őszi törvényalkotási tervében még az szerepelt, hogy októberben kerülne az Országgyűlés elé a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslat.

Pető cáfolta, hogy az SZDSZ megelégedne az újságírók börtönbüntetésének visszavonásával.

Úgy fogalmazott: "Mi, liberálisok azt mondjuk: egyszerűen el kell törölni a civilek titoksértés miatti, kommunizmusból itt maradt kriminalizálását, amely demokráciákban ismeretlen".

Mint írta, fel kell adni azt a szemléletet, hogy az állam dolga csak a titkos adatok védelme lenne.

"Keresztül kell vezetni a törvényeken, hogy az állam aktívan védi és képviseli a nyilvánosság, az információszabadság, és a sajtószabadság szempontját" - áll Pető közleményében.

Vajda Péter, a nemzetbiztonsági szolgálatok szóvivője szerint az új törvény tervezete 60 százalékkal csökkentené a minősíthető adatfajták körét. A szóvivő tájékoztatása szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok összevonása, átszervezése "nem tárgya a minősített adat védelméről szóló törvény tervezetének".

Tavasszal a Védegylet aggodalmának adott hangot amiatt, mert szerinte a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a veszélyes anyagokat kezelő létesítményeket kizárják a társadalom által ellenőrizhető gazdasági szektorok közül. Például ha a jogszabály hatályba lépése után történik a dorogi hulladékégetőben a baleset, amelyben mérgező anyag került a folyóvízbe, akkor a cégnek jogalapja lett volna, hogy útját állja a társadalomnak a tájékozódásban.

A Kormányszóvivői Iroda ezzel kapcsolatban tavasszal úgy reagált, hogy a civilek félreértik a törvényalkotók szándékait, mert a törvényjavaslat valójában a veszélyes anyagokkal dolgozó létesítmények védelmi, biztonsági rendszereivel kapcsolatos információk védelme. Például a törvényjavaslat előírja, hogy védettek legyenek a biztonsági berendezések adatai, az őrzés-védelemre vonatkozó adatok - vélekedett a kormányzat.

(forrás: MTI, NOL, NSZ)

Petõ Iván