Luxusberuházásnak tartják a városházán az Elektra névre hallgató, csaknem 60 milliárd forintos csipkártyás utazási projektet, ezért a városvezetés már nyár elején felszólította a BKVt, állítsa le a tendert - tudta meg a Népszabadság. Információnk szerint a fővárosnál ugyanis évekkel ezelőtt, amikor a pályázat kiírásának előkészítése megkezdődött, legfeljebb húszmilliárd forintos költségre számítottak, s ez - úgy vélték - tíz év alatt garantáltan megtérülne a fővárosi tulajdonú cégnek. Időközben kiderült azonban, hogy a teljes költség - telepítéssel és a rendszer tíztizenkét évig tartó üzemeltetésével - összesen 5060 milliárd forint között lesz. Vagyis a fővárosnál kalkuláltnak a háromszorosa. Elképzelhető azonban, hogy eleinte a városházán sem volt teljesen érthető a bonyolult projekt - nem véletlen, hogy évekig tartott az előkészítés -, amelyben a húszmilliárd forintos tétel csak a telepítést tartalmazza, a többi a teljes rendszer működtetése. A két összeg együtt a projekt csaknem 60 milliárd forintos ára, amelyet a BKVnak tizenkét év alatt kell kifizetnie a majdani beruházónak és üzemeltetőnek.

A városházán úgy vélték, ez a tartozás csődbe viszi a céget, ezért Demszky Gábor főpolgármester és akkori két helyettese - Vajda Pál és IkvaiSzabó Imre - levélben kérte a menedzsmentet, álljanak el a beruházástól. A BKV azonban részvénytársaságként nem köteles eleget tenni a fővárosi kérésnek, ezért az eljárást tovább folytatták. Igaz, a pályázat végül formai hibák miatt eredménytelenül zárult, ám úgy tudjuk, november elején megismétlik a kiírást. Úgy tudjuk azonban, hogy a Fővárosi Közgyűlés - mint tulajdonos - bármikor leszavazhatja, s ezzel leállíttathatja az eljárást.

Mint arról többször beszámoltunk, az elektronikus jegyrendszer bevezetésétől a BKV a bliccelők számának visszaszorítását és bevételeinek növekedését reméli. A városházán azonban úgy vélik, a megrögzött nem fizetőket a felszíni járatokról a legkorszerűbb csipkártyás eljárással sem lehet kiszorítani - hiszen a járművekre való feljutást továbbra sem akadályozza meg semmi -, egyedül a földalattivonalakon lehet olyan zárt rendszert teremteni, amely jegy nélkül lehetetlenné teszi a bejutást. Vagyis - érvelnek - a gyakorlatban nem fog működni az, amit a számításokkal szépen levezetnek a BKVnál és a pályázók is: a jelenlegi 3040 százalékos bliccelési arányt tíz százalék alá fogják szorítani, s ezzel a szolgáltató a visszafizetés tizenkét éve alatt a részletek kifizetése mellett összesen mintegy 11 milliárd forint pluszbevételhez jut.

Márpedig a rendszer nemcsak működőképes, hanem sikeres is lehet, csak be kéne már vezetni - állította korábban sajtóbeszélgetésen Szakál László, az EDS Magyarország Kft. ügyvezetője. A késedelem ugyanis hetente mintegy százmillió forintjába kerül a BKVnak, ennyit húznak ki a zsebéből a bliccelők. A szakértő számításokkal bizonyította, hogy a közlekedési társaság nemcsak ki tudja fizetni a bekerülési költséget és az üzemeltetést - rendelkezésre állási díj formájában -, hanem pluszbevétele is lesz. Ráadásul - érvelt Szakál - az elektronikus jegyrendszer a jelenleginél sokkal igazságosabb bevezetésére is alkalmas lesz.

A BKVnál továbbra is úgy tervezik, hogy november elején megismétlik a nyáron eredménytelenül zárult eljárást, s remélik, a korábbi pályázók ismét versenybe szállnak. A kiírás azonban a korábbinál egyszerűbb és érthetőbb, az elbírálás pedig az előzőnél gyorsabb lesz. Egyesek állítják, az előző kiírásban a BKV olyan megkötéseket tett, amely elsősorban egyes szerződött partnerei számára kedvezőek, ám ezeket az állításokat az EDS Magyarország képviselői írásban cáfolták. Ilyen volt például a mostani jegykiadó automaták gyártójára vonatkozó kitétel, amely szerint pluszpont jár annak a pályázónak, aki ezzel a magyar céggel működik együtt a jövőben is. Az EDS állítása szerint nem volt kitétel, ám az, ha magyar cégekkel dolgoztatnak, csak pozitív lehet.