Wallenberg, Carlsberg, Rockefeller, Ford - még hosszan lehetne sorolni azoknak a nyugat-európai és amerikai iparmágnás családoknak a nevét, amelyek több milliárd dolláros vagyonán ma a család magánalapítványa őrködik. Az elitklub viszonylag új tagja a Gates házaspár: alapítványuk értéke meghaladja majd a 40 milliárd dollárt is Microsoft-részvényeiknek köszönhetően. S hogy mindez a jótékonykodás égisze alatt történne - ahogy a magyar, s a kontinentális jogban létrehozott alapítványoktól elvárható -, az meglehetősen csekély mértékben igaz.

Leginkább a családi vagyon megóvása, biztonságos továbbörökítése, s nem utolsósorban optimális adózási feltételek mellett történő fialtatása lehet számos magánalapítvány célja - még ha egy eredendően non-profit, vagyis haszonszerzés céljából üzleti tevékenységet nem végző alapítvány működését igen szigorúan behatárolja is a honi szabályozás - derült ki a Crystal WorldWide tanácsadó cég konferenciáján. A Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években felhalmozódott, lassan továbbadás, vagy -örökítés előtt álló ingatlan, céges és értékpapírokban fekvő vagyonok tulajdonosai szempontjából a legkevésbé sem mindegy, hogy mindez milyen közterhek mellett történik meg. Az alapítványok élvezte adózási előnyök ugyanis egyaránt vonatkoznak a Magyarországon, a Bahamákon, a Holland Antillákon vagy Lichtensteinben bejegyzett alapítványra. A jelentős különbség ott van, hogy míg a magyar szabályozás nem engedi a szűkös, magánemberekből álló kedvezményezetti kört szolgáló magánalapítványok létrehozását (csak közcéllal lehetséges ez), számos közép-amerikai államban, Liechtensteinben és Ausztriában ennek nincs akadálya - igaz, a szomszédos országban ez csak meglehetősen borsos adókötelezettségek mellett tehető meg. Jellemzően azonban évi pár ezer dolláros költségvonzata van egy ilyen magánalapítványnak, ehhez jön hozzá az azt kezelő szolgáltató díja - mondja Kiss László, a CWW partnere -, s az utóbbi összeg nagyban függ a kezelendő vagyon összetételétől is.

S hogy mennyit is lehet ezzel spórolni? Adott esetben rengeteget. Az alapítványba bevitt vagyonelemeket például illetékmentesen lehet továbbörökíteni, hiszen a tulajdonos (az alapítvány) nem változik, csupán annak kedvezményezettje. Nem mellékes: ily módon az öröklési jog számos, esetlegesen kellemetlen paszszusa sem köt - meg lehet például feledkezni a köteles részről. A társasági adó alól mentességet élvez az alapítványba bevitt betét kamata, a vállalati üzletrész eladásából fakadó nyereség (ha elég hosszú ideig pihent az üzletrész az alapítványnál), valamint az értékpapírszámlán fialtatott pénz hozama. Az ingatlanokkal más a helyzet, a bérbeadás már vállalkozási tevékenységnek minősül, így adóköteles, ám a kedvezményezettek kaphatnak használatra ingatlant - igaz, ez a személyi jövedelemadó szerint természetbeni juttatás, vagyis adóköteles. Így nem meglepő, hogy a kedvezményezettnek utalt bármilyen összeg is szja-köteles.

Komoly megtakarítás azonban nemcsak az "output", hanem az "input" oldalon is elérhető, vagyis a vagyonelemek beemelésekor. Nem új keletű eszköze az illeték minimalizálásnak ingatlanok esetében, hogy ha azok egy-egy projektcég tulajdonát képezik, tulajdonosváltáskor voltaképp egy cég üzletrésze cserél gazdát, nem ingatlanértékesítésről van szó. Ingóságok ajándékozását pedig legcélszerűbb egy párkányi közjegyző előtt elvégezni, ha ugyanis az ajándékozás nem Magyarországon történik, itthon nem kell fizetni, Szlovákiában pedig ez a tevékenység nem illetékköteles.

A lehetőségek tárháza tehát meglehetősen bő, s a CWW szakértője szerint ez a jövőben többek között a középvállalkozói réteg érdeklődését keltheti fel. Jelenleg néhány száz magyar magánszemély rendelkezhet ilyen magánalapítvánnyal, ám a potenciális piac ennél jóval nagyobb.

E lehetőséget, illetve jelenséget a másik oldalról nézve mindez azt is jelenti: nem véletlen, hogy a vagyonadóztatás régi-új bástyája Magyarországon az ingatlan lehet, amit a jelenlegi keretek között is nehéz lenne elfedni. Ez persze arányában jobban terheli a középrétegeket, hiszen az ő vagyonportfóliójukban jóval nagyobb arányt képvisel az a lakás vagy ház, amelyben laknak, mint azoknál, akik komolyabb értékpapír-állománnyal, esetleg cégekkel rendelkeznek. Jelenleg Magyarországon az ingatlanhoz kapcsolódó adókból mintegy 60 milliárd forint gyűlik össze évente az önkormányzatoknál, s a vagyonelemek átruházása, öröklése nyomán képződő illetékbevétel sem több 200 milliárd forintnál. A helyzeten az elvileg 2008-ban életbe lépő helyi ingatlanadó változtathat majd, ám hogy milyen mértékben, egyelőre nem tudni.

Örökösödési, ajándékozási illeték (százalék)

Forrás: CWW-gyűjtés

*2011-ig 47 százalékra csökken,

utána visszaáll 55-re

Nehezen kimenthetõ tipikus vagyonelemek