- Néha komolyan gondoljuk, néha nem - írja a demokrácia ügyét pártoló amerikai retorikáról Anne Applebaum. A Washington Postban megjelent kommentár párhuzamot von 1956 és a mai világpolitikai helyzet között, s megállapítja, hogy nem új keletű az Egyesült Államok által használt szólamok és a valós szándékok közötti ellentmondás.

A budapesti zavargások tanulsága: a térségben Magyarországon a legélesebb a megosztottság a volt kommunisták és a volt antikommunisták között. A helyzetet a forradalom utáni Franciaországhoz hasonlítja, ahol évtizedekig álltak szemben a rojalisták és a bonapartisták. A magyar forradalomról szóló amerikai könyvek, beszédek és konferenciák özöne arra utal, hogy az 50. évforduló nem múlt el észrevétlenül, a tanulságok pedig figyelemre méltóak. Az USA nem ismerte, milyen folyamatok zajlanak a szovjet megszállás alatt álló országokban, a CIA még 1956 nyarán is úgy vélte, hogy "Magyarországon valójában nincs ellenzéki mozgalom". Miközben a beszédek és a Szabad Európa adásai a szabadság terjesztéséről szóltak, Dulles külügyminiszter csak az utcai harcok negyedik napján szólalt meg, akkor is azt mondta, hogy Amerika nem tekinti potenciális szövetségesének Magyarországot.