Posztkommunistázó egyet nem értés
Orbán Viktor, a Fidesz - MPSZ elnöke előbb elutasította, majd végül "örömmel elfogadta" a bizottság meghívását, bár szerinte semmilyen értelmezésre nem szorul az időközben teljes terjedelmében publikált strasbourgi szöveg, amely szerint az EU nem nyújthat segítséget "hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak".
A Fidesz elnöke a bizottság előtt gyakran "posztkommunista", sőt nemegyszer "kommunista" jelzők kíséretében méltatlankodott az őt ért gyanúsítgatások miatt. Az elnöklő Eörsi Mátyás ennek kapcsán figyelmeztette: ő sem fasisztázik, pedig Orbán többször látható volt rendezvényeken árpádsávos zászlók környezetében.
A Fidesz elnöke szerint strasbourgi felszólalásában egyetlen olyan mondat sincs, amely káros volna Magyarország számára. Ezzel szemben ő "történelmi beszédet" mondott az Európai Parlamentben, amelyben egyebek között arra hívta fel európai elvbarátai figyelmét, hogy az unió soraiba több olyan ország került, ahol a hazugság a csalás a napi politikai gyakorlat része. A posztkommunista országok hazudoznak, ebben a magyar kormány az élen jár - érvelt.
A meghívott pártvezetőhöz hozzávetőleg tucatnyi kérdést intéztek kormánypárti oldalról. Szirbik Imre (MSZP) arra kérte Orbánt, hogy sorolja fel, konkrétan mely térségbeli új uniós tagállamokra gondol akkor, amikor "hazug, csaló, posztkommunista tempójú" kabinetekről beszél. Orbán erre nem válaszolt. Veress József (MSZP) közölte, elfogadja Orbán bizonyos kritikáinak helyességét és a vitában a "felülemelkedést" javasolta. Kocsi László (MSZP): helyes-e azt sugallni az EU-ban, hogy az új tagállamok éretlenek. A vendégként jelen levő EP-képviselő Tabajdi Csaba (MSZP) kérdése: hallott-e arról a Fidesz elnöke, hogy beszéde európai néppárti képviselők között is visszatetszést keltett. Ezt az állítást Orbán a folyosói pletykák sorába utalta.
Orbán szerint a kérdezők valójában arra kérik őt: védje meg magát olyan kijelentésekkel szemben, amelyeket ők tulajdonítanak neki. "Önök nem kérdéseket, hanem kommunista vádakat fogalmaznak meg; felvetéseik régi kommunista tempót tükröznek - sommázta véleményét. Végső következtetése az volt, hogy strasbourgi szavait a kormányoldal megpróbálja kiforgatni. Eörsi Mátyás vitazárójában úgy vélekedett: nem sikerült előbbre jutni a vitatott mondat értelmezésében.
Éberségi felhívás
Ami a politikában félreérthető, azt rendszerint félre is értik. Főleg Magyarországon. És még inkább, ha az áthallásokhoz nem is kell különösebben érzékeny fül.
Orbán Viktor EU-bizottsági jelenése után az mindenesetre nyilvánvaló, hogy ő maga Gyurcsányékat dobogós helyen látja az unió "posztkommunista hazudozói" között. Ilyen értelemben strasbourgi szavai Magyarországot is érintették. Arra vonatkozó értesüléseit azonban, hogy a térségben kik is volnának Gyurcsányék hasonszőrű társai, a Fidesz elnöke nem osztotta meg a képviselőkkel. Így törhetik a fejüket, konkrétan kikre gondolt még Orbán Viktor, akik nem érdemlik meg az unió "segítő kezét".
Jó, fogadjuk el: a nagyobbik ellenzéki párt vezetője ezzel a kitétellel még nem az EU-támogatások leállítását proponálta a néppárti honatyáknak.
Hanem mit is?
Saját állítása szerint csupán annyit: az unió legyen tudatában annak, hogy a posztkommunista új tagországokban a hazudozás, a csalás a napi politika része. Ezek után persze marad az obligát kérdés - vajon nagy tévedés-e a Fidesz-elnök strasbourgi éberségi felhívását úgy értelmezni: ez éppenséggel nem arra ösztökéli a régieket, hogy figyeljenek jobban a régióból mostanság érkező válságjelekre és segélykiáltásokra? (K. T.)
