A Századvég úgy találta, hogy a megkérdezettek 85 százaléka hallott Orbán Viktor javaslatáról, s a zöm egyetért a Fidesz felvetéseivel. (Megjegyzendő, a Századvég azzal a Forsense Intézettel működik együtt, amelyik a tavaszi választások előtt a Fidesznek 44,9 százalékos, az MSZP-nek 39,1 százalékos eredményt prognosztizált - tehát kevéssé került közel a valóságos eredményhez.) A Szonda Ipsos válaszadóinak most csak a 39 százaléka helyeselte az orbáni felvetést. Sőt, a Szonda által megkérdezettek 85 százaléka arra jutott, hogy szükség van reformokra, s 71 százalék gondolja úgy, hogy a változásokhoz megszorítások szükségesek. (Még az ellenzéki szavazók 54 százaléka is ezen a véleményen van.)

Az ellentmondó eredmények ismeretében a Századvég kutatási igazgatója kapásból kinyilatkozta: a Szonda kérdésfeltevései a közvélemény-kutató szakma válságát jelzik. Sokan azért bírálták a közvélemény-kutatást (általában), mert úgy érezték, hogy a kérdésekkel manipulálja a megkérdezetteket. Gazsó Tibor szerint a Szonda Ipsos felmérése "átlépte a Rubicont", hiszen teljesen egyértelmű, hogy a Gyurcsány-kormány érdekeivel abszolút ellentétes a Fidesz által felvetett hét kérdés megvitatása. Gazsó úgy érzi, a legsúlyosabb manipuláció a Szonda Ipsos kérdése, miszerint érdemes-e népszavazásra 5 milliárd forintot költeni. A demokrácia - állította Gazsó - épp arról szól, hogy az emberek kifejezzék véleményüket bizonyos kérdésekben.

- Ez tagadhatatlan, de azzal, hogy rákérdezünk egy konkrét népszavazás költséghatékonyságára, nem kérdőjeleztük meg általában, sőt konkrétan sem az ügy létjogosultságát - mondta a Szonda Ipsos felmérését vezető Závecz Tibor. Szerinte az, amit Gazsó tesz, jól példázza, miként feszülhet bele a politika a szakmába. Závecz visszautasította a manipuláció vádját, mondván: mérésük minden szakmai követelménynek megfelel, s ezt bizonyítani is kész, de csakis egy szakmai vita során, ugyanis szerencsétlennek tartaná, ha a közvélemény-kutatók a politikai nyilvánosság színterén csatároznának.