A Magosz honlapján olvasható közlemény szerint a következő "mulasztások és elmaradások terhelik az agrárkormányzatot":

  1. 2004-ben, a csatlakozás évében sem az AVOP, sem az NVT pályázatok esetében nem történt tényleges kifizetés, holott a termelői érdeklődést a pályázatok nagy száma jó előre jelezte.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) álláspontja erről:

A SAPARD tervet az EU Bizottság 2000. október 18-án hagyta jóvá. Az Orbán-kormány tudatos „mezőgazdaság- és vidékromboló” politikája miatt a terv elfogadását követően 2 év telt el az első pályázati felhívás (2002. szeptember 26.) megjelenéséig. A Medgyessy-kormány felgyorsította a program végrehajtását de ezzel együtt is a rendelkezésre álló források maximális kihasználása miatt a program, a szerződéskötések lezárása kitolódott a 2004. év végére.

Az AVOP program keretében meghirdetésre kerülő pályázati felhívások 2004. március 31-én jelentek meg; a pályázatokat a SAPARD pályázatok 2004. április 30-i lezárása után, 2004. május 3-tól tudta az MVH fogadni. Az operatív program kereteinek szerződéssel való lekötésére a SAPARD keretek leszerződésének végső határideje, 2004. szeptember 30-a előtt – a két program hasonló intézkedései közötti átfedések kiküszöbölése érdekében – nem volt lehetőség, ezért a kötelezettségvállalás és a kifizetés tekintetében a tervezett megvalósítás 2005-re tolódott át.

AVOP: a 2004. évben 26 db kötelezettség-vállalás történt 483.917.138 Ft értékben. NVT: a 2004. évben 647 db támogatási határozat került kiállításra 8.21.615.790 Ft értékben.

Magosz:

2. Sem 2004-ben, sem 2005. elején nem működött a piaci biztonságot jelentő intervenciós rendszer, emiatt a termelőket tízmilliárdos veszteségek érték, miközben a felvásárlók busás haszonhoz jutottak!

FVM:

A magyar mezőgazdasági termelők jövedelembiztonságát jelentősen javította az unió által működtetett gabona intervenciós felvásárlási rendszer. Ennek keretében a 2005. évi termésből (2005. november 1. és 2006. május 31. között) mintegy 4,2 millió tonna került felvásárlásra és a kijelölt raktárakban való elhelyezésre. Ennek köszönhetően a termelők igen jó áron (mintegy 27 ezer Ft/tonna) értékesíthették gabonájukat és összesen mintegy 118 milliárd Ft bevételhez jutottak.

Az Európai Bizottság a kukorica intervenciós minőségi követelmények módosításáról döntött, melyet már a 2006. november 1-től induló intervenciós időszaktól alkalmazni kell. A módosítás hátrányosan érinti a magyar kukoricatermelőket is, ezért minden lehetséges szinten minden lehetőséget kihasználva a kormány és a szakmai érdekképviseleti szervezetek együttesen kezdettől fogva tiltakoztak az intézkedés ellen. A kormány ez ügyben az Európai Bírósághoz fordul. Példátlan ugyanis az EB eljárása, miszerint termelési év közben változtatták az intervenciós szabályokat.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az intézkedés miatt esetlegesen hátrányt szenvedett termelők őrizzék meg az ezt bizonyító dokumentumokat (minőségi bizonyítványok, értékesítésről szóló számla, stb.). Ezek alapján kérhetik káruk megtérítését, amennyiben az Európai Bíróság kedvező döntést hoz a kérdésben.

A fentiek mellett az állattartók kukorica felhasználásának kibővített ösztönzésével az agrártárca megpróbál úgy segíteni a gazdákon, hogy ez ne ütközzön az uniós szabályokkal.

Magosz:

3. Kormányzati elemzések adták hírül, hogy 2005-ben alig 22 százalékát hívtuk le a pályázatos támogatások Magyarország számára elérhető részének.

FVM:

2005-ben az AVOP-ban kötelezettség-vállalással lekötésre került a 3 éves keret (105,238 mrd Ft) 84,6 százaléka (89.038.171.755 Ft). Ez 3300 pályázatot jelentett. Kifizetés 1418 db volt 18.379.378.980 Ft összegben.

Az NVT esetében 2005-ben többéves kötelezettség-vállalás történt 261.537.878.000 Ft értékben, ami 32.024 db támogatási határozatot jelentett, míg csak a 2005-ös évre vonatkozó köt.vállalások értéke: 55.222.545.000 FT. Kifizetés 27.971 db esetben történt 51.540.913.760 Ft összegben.

Magosz:

4. A Nemzeti Földalap rendelkezésére álló 1,5 millió hektár állami földterület értékesítéséből, a bérleti árkedvezmények révén még annyi árbevétel sem képződött, amennyi a szakértői díjak és az intézmény fenntartását biztosította volna. Ugyanakkor gondot fordít a Kormányzat a lopakodó földprivatizáció törvényi hátterének megteremtésére.

FVM:

Nem igazak a fenti állítások a következők miatt:

- egyrészt a földterületek értékesítéséből befolyt bevételt az államháztartási törvény előírásai alapján nem lehet működésre fordítani, hanem azt csak termőföld vásárlására illetve életjáradék finanszírozására lehet felhasználni.

- másrészről haszonbérleti díjból az NFA-nak évente lényegesen több bevétele képződik, mint amennyi az intézmény működésére szükséges. Megjegyezzük, hogy a piaci bérleti díjnál alacsonyabb haszonbérleti díjat az NFA jellemzően azoknál a társaságoknál kénytelen alkalmazni, amelyek haszonbérleti szerződését 50 éves időtartamra 2001. évben hosszabbították meg.

Magosz:

5. Az uniós viszonyok között megfelelő piacvédelmet is jelentő minőség-ellenőrzés rendszerének gyengítése súlyos következményekkel járt. Ezt igazolják a sorozatos élelmiszer botrányok, ahol a felelősöket ma sem találják. Az agrártárca látszólag küzd a GMO ellen, miközben a gazdasági miniszter az Amerikai Egyesült Államokban készíti elő a magyarországi GMO kutatási programot.

FVM:

A közösségi jog a tagállamoknak szűk mozgásteret biztosít a GMO-k termesztésének korlátozása, illetve megtiltása tekintetében. Az FVM minisztere védzáradéki eljárást indított az Európai Bizottságnál, ideiglenes forgalmazási és felhasználási tilalmat bevezetve a MON 810 génkonstrukciót hordozó kukoricafajtákra. (Az EU Bizottság döntésétől függően három-négy hónapon belül el fog dőlni a védzáradék fenntarthatóságának kérdése.)

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi védzáradék nem jelent megoldást a folyamatban lévő engedélyezések esetén, ezért egyetlen reális lehetőség a koegzisztencia-szabályozás, amellyel adminisztratív korlátokat állíthatunk a GMO-k terjesztése elé. A törvény Országgyűlés általi elfogadása jelenleg folyamatban van.

Magosz:

6. Az új finanszírozási rendszerre való áttérés súlyos anomáliákat hozott a felszínre. A termelésfinanszírozás terén, a tudatos rendezetlenség és előkészítetlenség kényszer megoldásokhoz vezetett. A kicsikart megoldás a bankok javát szolgálta, miközben hozzájárult a termelők eladósításához. A támogatások lehívhatóságának fékezése versenyképtelenné teszi a magyar mezőgazdaságot a kifizetési rendszert flottabban működtető szomszédokkal szemben. Ez is oka annak, hogy a velünk együtt csatlakozott új EU tagállamokkal folytatott agrártermék kereskedelemben már 2005-ben elvesztettük nettó exportőri pozíciónkat. Különösen a lengyel-, a szlovák és a cseh terméktömeg megjelenése és az innen származó import dinamikája sokkolta belső piacainkat az elmúlt két évben.

FVM:

A mezőgazdasági kis- és középvállalkozások finanszírozásában a pénzintézetek, elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vesznek részt. A finanszírozás jelenleg már elsősorban piaci alapon történik. Pozitív változást jelent 2005. évtől kezdődően a gazdálkodók részére, hogy az uniós és nemzeti forrásból részükre nyújtott támogatásokat elsősorban éven belüli hitelek fedezeteként a pénzintézetek elfogadják. Ezen hitelek elsősorban az átmeneti likviditási problémák kezelésében segítik az agrárvállalkozókat. Magyarországon már évek óta az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, valamint a Hitelgarancia Rt. kezességvállalása segíti azon gazdálkodói kör hitelhez jutását, akik e garancia nélkül nem lennének hitelképesek.

Nem igaz az az állítás, miszerint az agrártermék kereskedelemben hazánk elvesztette nettó exportőri pozícióját. A KSH 2005. évi adatai szerint a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben növekedett az agrár-külkereskedelmi forgalom, és az agrárgazdaság külkereskedelmi mérlege többlete közel 1 milliárd eurót tett ki.

Magosz:

7. A termelők összefogását ösztönző kormányzati politika nem bizonyult eredményesnek. A TÉSZ-ek, BÉSZ-ek túlnyomó többsége vegetál, vagy csőd közeli állapotban van. Nem az ilyen típusú beszerző, értékesítő szervezetek számának szaporítására, hanem piaci részarányuk erősítését szolgáló eszközrendszer kialakításának elősegítésére kellett volna az agrárkormányzatnak törekedni. (Ez is egy a stratégiai tévedések sorában!)

FVM:

Az FVM az "NVT Termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatása" című intézkedésén keresztül is eredményesen támogatta a termelői összefogást.

A termelői csoportok támogatását illetően a legtöbb – 155 db - kérelem a 2005-ös két beadási intervallumban érkezett. Az összesen benyújtott kérelmek száma eddig 209, amelyből a 2006. augusztusában benyújtott 45 db kérelem feldolgozása, értékelése folyamatban van. Az eddig jóváhagyott kérelmek száma 151 db. A kifizetési adatokat illetően összesen 9,42 millió euró, 2,38 mrd Ft került átutalásra a gazdálkodóknak. 2007-re további 10,5 millió euró kötelezettség-vállalással számolunk.

Annak érdekében, hogy a termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása kihasználtabb lehessen, Termelői Csoport Titkárság alakult meg. A titkárság feladata, hogy előkészítse az elismerési pályázatokat a földművelési és vidékfejlesztési miniszter döntéséhez javaslatot tevő bizottság számára, illetve elkészítse a hiánypótlási leveleket, elismerési és elutasítási határozatokat. Részt vesz a helyszíni ellenőrzésekben és a bírálat előtti helyszíni szemlékben. Bírálatra előkészíti a szervezetek éves önértékelő jelentéseit. Előkészíti a döntések alapján a tájékoztató leveleket. Koordinálja a megyei FM Hivatalok éves ellenőrzési programját és feldolgozza az eredményeket. Monitoring rendszert működtet, a fenti feladatok során összegyűlő adatokat rendszerezi, kezeli és kiértékeli.

Magosz:

8. Immár uniós tagságunk harmadik évébe lépve, még mindig csak az előkészítés fázisában van a korai nyugdíjazás EU konform rendszerének a kialakítása. Holott ez az intézmény hathatós segítséget nyújtana a termelésben megfáradt gazdálkodók rendezett és szociális biztonságot nyújtó kivonulásának, az általuk felépített gazdaság családon belüli, vagy azon kívüli átvételének lehetővé tételére.

FVM:

Az intézkedés az NVT részét képzi, de bevezetésére nem került sor a vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási jogszabályokkal, valamint az intézkedés kapcsán a kifizető ügynökség – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – által ellátandó feladatok szabályozásának tisztázatlansága miatt. Nem került sor annak meghatározására, hogy a jogcím egyszerű támogatásként, vagy szolgálati időbe beleszámító, a fenti jogszabályokkal harmonizáló jövedelem-kiegészítésként funkcionáljon-e.

Azért sem került már a 2006. évben bevezetésre az intézkedés, mert a 2007-től életbe lépő szabályozás egyszerűbb, kedvezőbb, átláthatóbb feltételeket biztosít. Az FVM helyettes államtitkári értekezlete 2005. szeptember 6-án olyan határozatot fogadott el, amelynek alapján a bevezetés legkorábbi időpontja – az Európai Unió Bizottsága általi jóváhagyást követően – legkorábban 2007. január 1.

Magosz:

9. A szakképzettségi színvonal emelése, a szakképzési intézmények megőrzése a tárca számára másodlagos kérdés. Vajon nincs-e ellentmondás a 2007-2013. között érkező EMVA keretek és egyéb uniós források lehívhatóságának biztosítása és a szakképzési színvonalat gyengítő lépések között. Nincs-e tudatos számítás az alsó, közép - és felső fokú szakképzési intézmények ellehetetlenítése és a szaktanácsadói hálózat fejlesztésének elodázása között. Üzletté, méghozzá zsíros üzletté válhat az EU támogatások megszerzése egy vállalkozói kör számára, ha a potenciális igénylők szakmai felkészültsége hiányos.

FVM:

Az agrárszaktanácsadás EU-konform korszerűsítése 2005. évtől kezdődően folyamatban van. Az új rendszer kialakításának előkészületei során a szakértői munkacsoportok által elkészített tervezet megvitatására az agrártermelők szakmai, érdekképviseleti szervezetei – így a MAGOSZ is – lehetőséget kaptak. Az EU a tagállamok számára jogszabályban (1782/2003/EK) határozta meg a Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer (Farm Advisory System) 2007. január 1-től való működtetésének kötelezettségét. Létrehozzuk a Nemzeti Vidéki Hálózatot amellyel együtt olyan tanácsadói rendszert építünk ki, amely a szükséges információkkal, tanácsokkal, segítségnyújtással látja el a gazdálkodókat a legkisebbektől a legnagyobbakig. 2007. januárt 1-től feláll az új struktúra, az EMVA források felhasználhatóságától pedig a rendszer finanszírozása is biztosított lesz.

Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Kormány határozat, valamint az azt módosító 2160/2006. (IX. 15.) Kormány határozat szerint a mezőgazdasági szakképző intézmények hálózata koncentrációja valósul meg. Ezen belül valamennyi FVM fenntartásában lévő szakképző iskola működését 2006. december 31-ig felülvizsgálja a Minisztérium, mely felmérő, elemző-tervező munkában az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete is közreműködik.

A 2007. augusztus 31-ig adott esetben megszűntetésre kijelölt iskola tekintetében a más iskolával történő összevonás, illetve a más fenntartó részére történő átadás lehetősége jöhet számításba, mivel az FVM szakiskolák végleges bezárását, a mezőgazdasági szakképzés visszafejlesztését nem tervezi. Az agrárszakképző intézményhálózat racionalizálása a regionális szakképzés fejlesztési stratégiák figyelembe vételével, a különböző fenntartókkal történő egyeztetések után valósulhat meg.

Az agrárágazat számára elengedhetetlen a mezőgazdasági térségek gazdaságfejlesztési stratégiájához és a szakágazatok szakemberigényéhez igazodóan a jó szakembereket kibocsátó iskolák további működtetése, melyre az FVM a jövőben is kiemelt figyelmet fordít. A szakképzési intézmények megőrzése a tárca számára „elsődleges kérdés” és feladat.

A szaktárca mindehhez hozzáfűzte:

- Az uniós csatlakozásra történő felkészülés korábbi lemaradásait behozva kiépült az uniós támogatások fogadását és kifizetését végző intézmény, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Az indulás évében törvényszerű hibák és a begyakorlatlanság miatti késedelmeket sikerült felszámolni és ma már az új rendszer megfelelően működik. Az uniós támogatás (SAPS), valamint a nemzeti kiegészítő támogatás (top-up) kifizetése jóval a határidő előtt megvalósul. Sikerült időben levezényelni a több millió tonnás intervenciós gabonafelvásárlást is.

- Az uniós csatlakozás óta – nem kis részben a teljes mértékben lehívott uniós közvetlen támogatás és a nemzeti kiegészítő támogatás hatására – jelentősen javult a mezőgazdaság, ezen belül az egyéni gazdálkodók jövedelem-pozíciója. A csatlakozás előtti 210-220 milliárd Ft-tal szemben a csatlakozás évében 240-250 milliárd Ft, 2005-ben mintegy 330 milliárd Ft, 2006-ban pedig mintegy 400 milliárd Ft az agrár- és vidékfejlesztési támogatás összege. Ez utóbbi 60%-a a közösségi alapokból származik. A mérleget készítő mezőgazdasági termelők jövedelme 2005-ben megközelítette az 50 milliárd Ft-ot, ami több mint kétszerese az előző évinek.

- Az érintettek széles körének bevonásával kidolgozásra került az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST). A 2005. novemberében elkészült első verziót - többek között - a civil szervezetekkel is egyeztettük. Az anyagot megismerte és véleményezte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetési Tanács (FÖVÉT), amelyben a MAGOSZ képviselője is részt vesz. Az egyeztetés alapján átdolgozott verzió kerül a kormány elé, majd a későbbiekben az Európai Bizottsághoz.

- A demonstráló agrártermelők és a kormányzat között 2004. tavaszán létrejött megállapodás teljesülését a kormányzat részéről időről-időre értékeljük. Tényszerűen megállapítható, hogy a megállapodás pontjainak döntő többsége teljesítésre került. A teljesség igénye nélkül: a területi támogatások a vállalt határidőn belül kifizetésre kerültek, az NVT-s pályázatok elbírálása és a SAPARD támogatások kifizetése felgyorsult, a gabona intervencióhoz szükséges raktárkapacitást létrehoztuk, sikeresen megvalósítottuk az Agrár Európa Hitelprogramot, elindítottuk az Agrárfejlesztési Hitelprogramot, megszűntettük a családi gazdaságok szabályozásában meglévő indokolatlan kötöttségeket, növeltük az állattenyésztés támogatását, 5 évvel meghosszabbítottuk a 2003. évi aszályhitelek lejáratát, támogatást biztosítottunk a Hajdú-Bét ügy károsultjai részére.

- Továbbra is fenntartottuk a mezőgazdasági őstermelők kedvezményes adóztatását. Jelenleg 1,1 millió fő rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Közülük mindössze 12 ezer fő vallott be adóköteles személyes jövedelmet és 9 ezer fő fizetett összesen 400 millió Ft adót. Az adót fizető őstermelők egy főre jutó évi jövedelme átlagosan 4,4 millió Ft, ami kétszerese az országos átlagnak. Messze nem felel meg tehát a tényeknek az a megállapítás, hogy az őstermelők túl lennének adóztatva. Különösen kirívó és félrevezető, hogy az őstermelőket a kormány külön adóval terhelné és „bevallottan” 60 milliárd Ft-ot vonna el az őstermelőktől.

- A magyar mezőgazdasági termelők jövedelembiztonságát jelentősen javította az unió által működtetett gabona intervenciós felvásárlási rendszer. Ennek keretében a 2005. évi termésből (2005. november 1. és 2006. május 31. között) mintegy 4,2 millió tonna került felvásárlásra és a kijelölt raktárakban való elhelyezésre. Ennek köszönhetően a termelők igen jó áron (mintegy 27 ezer Ft/tonna) értékesíthették gabonájukat és összesen mintegy 118 milliárd Ft bevételhez jutottak.

(forrás: Magosz, FVM)