Az olaszliszkai cigány és nem cigány családok két hete állandó pszichikai és fizikai megterhelés alatt élnek. Családi életük felborult, az éjszakai rettegés elől más településeken bújtatják el gyermekeiket, mind többen éheznek, mert képtelenek a szüreti munkákban részt venni, és közben folyamatosan érkeznek a (kontrollálhatatlan) szóbeli és írásos fenyegetések.

Az elmúlt két hétben a magyar értelmiség, sajtó és politika jó része megint elégtelenre vizsgázott demokratikus érettségből: hagyta, részben maga is erősítette a gyilkosság etnikai bűncselekményként, magyar-cigány konfliktusként való beállítását. "Magyar tanárt öltek... a cigányok" - erről szólt a magyar média. S ebben az az új, drámai elem, hogy a szélsőjobboldali uszítás utat talált a mértékadó sajtóorgánumokhoz is. "Mi lesz velünk?" - teszik fel a kérdést a romák, akikkel az államszocializmusban elsajátíttatták a közösségi szégyenérzetet, például amikor egy egész cigánytelepet vertek, aláztak meg a rendőrök egy-egy keresett személy felkutatása végett szervezett razzián.

Ha egy kisebbség úgy érzi, nem védi meg a törvény, a jogállam, önmagát fogja megvédeni. De ugyanez adódhat a többség részéről is, ha azt érzi, hogy a kisebbségével szemben kell megvédenie önmagát. És az önbíráskodás pokoli helyzetet eredményez. Márpedig a határvonal nem a cigány és a nem cigány emberek között, hanem a jogállamiság hívei és ellenségei között húzódik.

Az olaszliszkai ártatlan cigány emberek mindeddig türelemmel viselték kollektív büntetésüket, megbélyegzésüket. A demokratikus elkötelezettségű társadalomnak viszont el kell utasítania a kollektív büntetést, mert tarthatatlan, és beláthatatlan következményekre vezet minden igazságtalan, alkotmányellenes gyakorlat. Mindannyiunk érdeke, hogy Szögi Lajos magyar állampolgár brutális meggyilkolása ügyében a magyar igazságszolgáltatás szervei a lehető legrövidebb időn belül szigorú és törvényes ítéletet hozzanak az elkövető magyar állampolgárokkal szemben, de egyetlen ártatlan ember sem szenvedhet a másik ember bűne miatt.

Az október 28-i szélsőjobboldali erődemonstráció tovább növelte a községben élők riadalmát. Provokatív fellépésüket hangtalanul fogadta a roma közösség. Egyes szélsőséges csoportok az olaszliszkai tragédiát használják fel a roma közösségek elleni szervezett politikai támadásra és a "harci hevület" fenntartására - ami a jelekből ítélve a magyar állam alkotmányos berendezkedése ellen indított támadás egyik lélektani muníciója.

A Roma Polgárjogi Alapítvány felhívást adott ki, mert úgy véljük, hogy Magyarországon az egymással alapvető kérdésekben is szemben álló demokratikus politikai erőknek a társadalmi béke és a köznyugalom megőrzése tekintetében azonos érdekeket és értékeket kell képviselniük. Ezért felkérjük a köztársaság elnökét, Sólyom László urat mint a nemzet egységét, köztársaságunk alkotmányos rendjét szimbolizáló közjogi méltóságot, szíveskedjen lépéseket tenni a nyugalom helyreállítása érdekében. Javasoljuk a parlamenti pártokkal történő mielőbbi egyeztetést, közös állásfoglalást és cselekvést az erőszakmentes együttélés közjogi és társadalmi garanciáinak megteremtése érdekében.

Felhívásunk ennek a nemzeti minimumnak a közös és halaszthatatlan kinyilvánításáért, az olaszliszkai és az ország egészére jellemző indulatok lecsillapításáért megfogalmazott segítségkiáltás! Ezért minden, hazánk jövőjéért felelősséget érző politikus és állampolgár támogatását kérjük az egyre fenyegetőbbé váló etnikai öszszetűzések elkerülése érdekében.

Horváth Aladár,

a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke