Mivel lehet a dolgozókat a munkahelyükhöz kötni, elégedetté, elkötelezetté tenni? Természetesen több pénzzel - legalábbis, ha magyar munkavállalókról van szó. A Legjobb munkahely felmérés e kérdésére adott válaszok évek óta változatlanok, miként az is: a férfiak elégedetlenebbek bérezésükkel. Az egyébként is kevesebbet kereső nők fizetésük 57, a férfiak azonban már 65 százalékos növelésével lennének elégedettek.

A leginkább azok kevesellik a járandóságukat, akik egyébként is jól keresnek, és a fővárosi munkavállalók továbbra is jóval elégedetlenebbek, mint vidéki társaik: előbbiek 82, utóbbiak 56 százalékos emelést tartanának reálisnak. - Visszatérő panasz az is, hogy az egyéni teljesítmény semmilyen hatással nincs a fizetésére. A dolgozók harmada ezt állítja - mondja Veres Rita, a Hewitt üzletágvezetője, a felmérés regionális vezetője.

A nyáron bejelentett megszorító intézkedések már éreztetik hatásukat. A dolgozók több mint fele szerint csökkenni fog bevétele, 88 százalékuk szerint kiadásai növekednek, és 21 százalékuk gondolja azt, hogy az állása is veszélybe kerülhet. A felső vezetők derűlátóbban ítélik meg a helyzetet, többségük nem tervez leépítést a következő három évben, és csak minden ötödik fejében fordult meg a létszámcsökkentés gondolata.

Ha fizetésemelésre nincs lehetőség, olykor kisebb dolgok is megteszik, amelyek sokszor alig kerülnek pénzbe. Például a dolgozók nagyra értékelik azt, ha a telephelyre befogadott kóbor kutyák etetését és állatorvosi költségeit kifizeti a cég - ahogy azt a Synergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft. tette Tiszaújvárosban. Egyebek között ezt is honorálták a dolgozók az idei felmérés során: az energiaszolgáltató cég ötödik helyezést ért el a kis- és középvállalati kategóriában. - Természetesen az is sokat számít, hogy tiszta, rendezett munkakörülményeket, korszerű eszközöket biztosítunk dolgozóinknak: többségük korábban is a környékbeli erőművekben dolgozott, de ez újdonság volt számukra - mondja Bercsi Gábor, a cég ügyvezető igazgatója.

- A HVG-vel közösen készített idei felméréshez egy kiegészítő, országos reprezentatív kutatást is rendeltünk a Mediántól, mivel szerettük volna megismerni azok véleményét is, akiknek munkáltatója nem vett részt a felmérésben - mondja Veres Rita. Szavai szerint megdöbbentő eredményeket kaptak: a magyar cégek többsége egyszerűen biorobotként tekint a dolgozókra.

A Hewitt idei felmérésében 123 vállalat vett részt, az eredmény 23 858 dolgozó vélekedését tükrözi. A megkérdezett munkavállalók mindössze 38 százaléka állította, hogy cége felső vezetése értékes erőforrásként bánik a dolgozókkal, 40 százalékuk szerint veszik figyelembe az alkalmazottak érdekeit. A megkérdezettek kevesebb mint fele szerint hallgatja meg munkáltatója a dolgozók véleményét, és csak 51 százalékuk érzi úgy, hogy cége tisztességesen bánik alkalmazottaival. A legjobb munkahelyeken ezek az arányok jóval magasabbak: 78 százalék érzi úgy, hogy tisztességes vele a munkahelye, 73 százalékuk szerint veszik figyelembe véleményét, kétharmaduk szerint érdekeiket is szem előtt tartja a cégvezetés, és 67 százalékuk szerint a vezetőség a legértékesebb erőforrásként tekint a munkavállalókra.

- Megdöbbentően kevés a családbarát munkahely, vagy a rugalmas munkaidő-beosztást, illetve a munkakörmegosztást alkalmazó hazai cégek aránya is - ismerteti Réti Pál, a HVG főszerkesztője. Elmondása szerint szinte kimutathatatlan, hogy hazai cégek hány százaléka biztosítja dolgozói számára az utóbbi lehetőséget, ahol pedig alkalmat adnak a rugalmas munkaidőben való munkára - a megkérdezettek fél százaléka említette -, ez legtöbbször csak egy szűk, kiváltságos, vezetői réteg számára elérhető.

A Hewitt szakemberei a legnagyobb szakadékot a hazai és a nyugat-európai vállalati kultúra között abban látják, hogy a magyar cégek jelentős része nem kezeli felnőttként a dolgozókat. - Hamar be kellett látnunk, hogy ha nem tájékoztatjuk rendszeresen a dolgozókat a társaság terveiről, folyamatban lévő fejlesztéseiről, és nem tudjuk megszerezni ehhez a támogatásukat, nem érhetjük el a kívánt üzleti eredményeket sem - mondja Somosi László, a nagyvállalati kategóriában legjobb munkahelynek ítélt Pannonpower Társaságcsoport elnök-vezérigazgatója. A pécsi társaság vert helyzetből fordított: a környékbeli bányabezárások és a gazdasági nehézségek, illetve a technológiaváltás miatt kétszer is jelentős leépítésre kényszerült. A sikert végül a hagyományos, erőműves munkakultúra és az innovatív gondolkodás ötvözése, és a teljesítmények elismerése hozta meg. - A cégnél az új, tízmilliárdos beruházással létesített megújuló energiaforrást használó blokkot például hat ember irányítja: minden tizedszázaléknyi teljesítménynövekedés több tízmilliós bevételt jelent, így nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezek az emberek frusztráltak legyenek - teszi hozzá az elnök.

A Mapei Kft. - amely a Microsoft hazai leányával megosztva kapta a kkv kategória első helyét - a teljesítményarányos bérezés mellett működésének alapelveként kezeli a dolgozók cselekvésre ösztönzését - mondja Csépai Martin, a Hewitt ügyvezetője.

- A tehetségekért folytatott verseny miatt különösen nagy figyelmet fordítunk a bérezésre, illetve arra, hogy jó karrierlehetőségeket biztosítsunk. Ha csak tehetjük, cégen belül neveljük ki a vezetőket - mondja Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezetője.

A versenyképes fizetés mellett - amellyel "természetesen" még ott sem elégedettek - a rugalmasabb munkaidő, a kevesebb stressz, a jobb technikai ellátottság, a jobb megbecsülés, elismertség, illetve a folyamatos munkahelyi képzés az, ami a dolgozók szerint a legjobb cégeket megkülönbözteti a többitől.

Magyarország Legjobb munkahelyei, 2006

Somosi László, a Pannonpower elnök-vezérigazgatója átveszi a díjat