Melegek az otthoni frizsiderek
Hányszor előfordul, hogy bár a csomagoláson feltüntetett dátum szerint az étel szavatossága már lejárt, mégis megkíséreljük elfogyasztani. Megpróbáljuk a kockázatokat minimalizálni, ezért evés előtt megszagoljuk, kézbe vesszük, megvizsgáljuk. Büdös? Elszíneződött? Penészes? Eszünkbe se jut, hogy így csak a romlásra utaló jeleket tudjuk felfedezni, a kórokozók jelenlétének kimutatására nincsenek eszközeink.
Ha az emberek betartanák a szavatossági időt, nagymértékben csökkenthetnék annak kockázatát, hogy szalmonella, listeria, vagy más baktériumoktól megbetegedjenek. A listeria vígan szaporodik még nulla fok körül is, ráadásul kedveli a hideg, nedves helyeket a hűtőszekrény kondenzátorában például elég jó életfeltételei vannak. - Ez a kórokozó az idős, beteg emberekre, kisgyermekekre veszélyes, náluk a megbetegedés sok esetben halálos kimenetelű is lehet. Állapotos nőknél pedig vetélést okozhat - magyarázza Dr. Sebők András, a Campden & Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet vezetője. Egy egészséges immunrendszerrel rendelkező felnőttnél általában nem okoz panaszokat, ha ilyen baktériummal szennyeződött ételt eszik. A kórokozó azokban az élelmiszerekben szaporodik, amelyeket hőkezelés után csomagolnak (párizsi, kolbász, szalámi, virsli) vagy nincsenek hőkezelve (lágy sajtok) de csak akkor, ha nem az előírt hőmérsékleten, vagy túl hosszú ideig tárolják.
- Kíváncsiak voltunk, hogy a húskészítményeket gyártó cégek a szavatossági idők meghatározásánál mennyire veszik figyelembe a fogyasztók által elkövetett hibákat és mennyire képesek ellensúlyozni azokat. Ahhoz, hogy válaszokat kapjunk, először a fogyasztói szokásokat kellett megismernünk - mondja Sebők András, aki annak a konzorciumnak is a vezetője, amely 46,5 millió forintot nyert az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja keretében az EU-tól erre a projektre.
Először azt mérték: hány fokon tartják az árut a bolti hűtőpultokban. A jogszabály öt fokot ír elő, de a véletlenszerű mérések azt mutatták, hogy ezt a hőmérsékletet nem minden esetben sikerül tartani. Megfigyelték azt is, átlagosan mennyi ideig "vándorol" a hús a hűtőpulttól az otthoni frizsiderig. Az emberek kiveszik az árut a hűtőpultból, sétálgatnak a boltban, sorban állnak, fizetnek, hazamennek, majd otthon elpakolnak. Ez átlagosan két óra, tehát ennyi ideig nincsenek hűtve a termékek. - Nem itt találtuk a legnagyobb problémát, hanem az otthoni hűtőszekrényekben - fogalmaz Sebők András. Kiderült, hogy ezek a berendezések belül átlagosan hét fokosak, de húsz százalékuk még nyolc foknál is melegebb. Sőt, 11-12 fokos hőmérsékletű hűtő is előfordult.
- Megdöbbentő eredmények ezek, ráadásul a fogyasztók körülbelül fele nem tartja be a szavatossági időt sem - összegzi a tapasztalatokat.
A háztartásokban a hűtők zömmel már "öreg bútordarabok", és arra egyre kevesebben szánnak időt, hogy rendszeresen fertőtlenítsék és leolvasszák ezeket. A jogszabályok alapján a gyártók természetesen az ötfokos hűtés figyelembevételével számolják termékeik eltarthatóságát. Sebők András ennek ellenére azt mondja, a szavatossági idők a legtöbb vizsgált terméknél biztonságosak voltak. Ezt azzal magyarázza, hogy a gyártók megpróbálják a rossz fogyasztói szokásokat szavatossági-idő számításaikkal valamelyest ellensúlyozni.
