Október 30.: kettős megemlékezés
A Thürmer Gyula vezette Magyar Kommunista Munkáspárt tegnap a budapesti pártház 1956-os védőit magasztalta, Martonyi János pedig az egy héttel ezelőtti rendőri intézkedések okán buzdított általános emlékezésre.
A Munkáspárt rendezvényén az MSZMP két egykori tagja egyaránt az ötven évvel és az egy héttel ezelőtti áldozatokról beszélt. Thürmer úgy látja, az ellenforradalmárok brutálisan kivégezték "Mező Imre elvtársat és munkatársait". Martonyi János, az Orbán-kormány egykori külügyminisztere, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület vezetője szerint is fontos dátum október 30.: a 2006-os rendőri brutalitás egyhetes fordulója. Ezért arra kért, hogy e napra emlékezve mindenki tegyen ablakába mécsest.
A megemlékezésen sokakban felmerült: vajon, ha valakit ma könnygázzal és gumilövedékkel fékeznek meg, vagy netán így sértik meg jogait, az azonos megítélés alá eshet-e azzal, ha - akár egy diktatúraellenes forradalomban - megölnek, lábuknál fogva kötnek fel és gyaláznak meg embereket, mint ötven éve a Köztársaság téri csatában.
Martonyi az egy héttel korábbi rendőri intézkedések megítélése tekintetében viszont egy álláspontra jutott a másik emlékezővel, Thürmer Gyulával, aki lapunknak azt mondta: felesleges erődemonstráció volt a rendőrség viselkedése, amit ki kell vizsgálni. A kommunisták egyébként a Fiumei úti temetőben találkoztak tegnap, hogy felidézzék a pártház védőinek hősiességét. A pártelnök azt mondta az összegyűlt, mintegy nyolcvan embernek, hogy kevesebb múlt és több jelen lenne már időszerű. Majd koszorúztak, végül pedig elénekelték az Internacionálét.
Az emlékezés közben derült ki, hogy a még Kádárék által állított temetői emlékmű feliratát eltávolították, és ezt csak akkor látták meg, amikor a megemlékezők az elé tett cserepes fenyőket elmozdították. Thürmer szerint a nyomok a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnökéhez, Boross Péterhez vezetnek; szerinte ő utasította a temető alkalmazottait a munka elvégzésére.
Lapunk kérdésére válaszolva vállalta szerepét a volt miniszterelnök. Boross Péter elmondta, hogy az ,56-os szervezetek régi kérése volt, hogy a kommunizmust dicsőítő felirat "ne tündököljön" az emlékművön. Sőt, a veteránok legszívesebben a kommunisták sírhelyeit is felszámoltatták volna. Végül kompromisszum született: a provokáló feliratot lemeszeltették, a sírhelyek viszont megmaradtak.
Thürmer Gyula és Martonyi János hamarosan újabb közös pontot találnak. A Fidesz által kezdeményezett népszavazást ugyanis a Munkaspárt támogatja, sőt, Thürmer szerint, ha a Fidesz nem teszi, akkor ők álltak volna az ügy élére, mivel a Gyurcsány-kormány tevékenysége "kárt okoz az országnak". A pártelnököt már kevéssé zavarja, hogy a Fidesz homlokegyenest mást gondol 1956-ról és Kádár János történelmi szerepéről, mert, mint mondta, "aktuális ügyekben jól együtt tudunk működni".
Emberiség elleni bűncselekménynek nevezte az 1956. október 30-án, a budapesti Köztársaság téren történt lincselést Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti elnöke hétfőn, az áldozatokról megemlékező ünnepségen. Fontos az új nemzedéknek elmondani, hogy aki háborús vagy emberiség elleni bűntettet követ el, az élete végéig száműzi önmagát a békés emberek közösségéből - jelentette ki
Donáth beszéde után a résztvevők megkoszorúzták az MSZP Köztársaság téri székházában lévő emléktáblát.
