Folytatódnak az akadémiai reformok
Az MTA tegnap estébe nyúló rendkívüli közgyűlésen tárgyalt a megindult reformokról. Felvezetésében Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke úgy vélekedett: jelenleg a tevékenységét folyamatosan megreformáló Akadémia a leghitelesebb társadalmi intézmény Magyarországon. Szerinte a testületre most kettős kihívás vár: úgy kell alkalmazkodnia a XXI. század és az új Európa kihívásaihoz, hogy közben az egyik legfőbb értéke, a törvényben is rögzített autonómia ne sérüljön. Az MTA elkészítette reformkoncepcióját, a közelmúltban azonban levelet kaptak a tervet elvben támogató gazdasági tárcától, s ebben egy alternatív, az Akadémiát egyesületi szintre "lefokozó" javaslat szerepelt.
Az Akadémia reformtervét Pléh Csaba főtitkárhelyettes ismertette. A közgyűlésen felszólalt Hiller István oktatási és kulturális miniszter is, aki szerint az akadémiai kutatóhálózat megőrzendő érték, amelynek a működését azonban a verseny szellemében meg kell újítani.
A vita végén a küldöttek elfogadták az MTA reformbizottsága által összeállított előterjesztést, amelyről a végső döntést az Akadémia jövőre összehívandó ügydöntő közgyűlése hozza meg.
Az eseményt az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékező nyilvános ünnepi ülés előzte meg külföldi történészek részvételével. Előadásában Lee Congdon, a James Madison Egyetem tanára szerint számos nyugati kommunista számára fordulópontot jelentett a magyar forradalom, rávilágított az ellentmondásokra, amelyek a kommunista rendszer végső bukásához vezettek. Nagy Károly, a New Jersey-i Middlesex County-i főiskola oktatója a forradalommal kapcsolatban az 1956 és 1988 között dívó "tisztességtelen történetírás" gyakorlatát elemezte. Vitazárójában Vizi E. Szilveszter a magyar népet nevezte a forradalom erkölcsi győztesének, és George W. Bush amerikai elnök köszöntőjének szavait idézve úgy fogalmazott: a szabadságot lehet késleltetni, de megtagadni soha.
