Betonba vagy tudásba kell-e fektetni az EU-pénzeket?
- A beton nem a fejlesztés szinonimája - hangzott el a napokban Szegeden, ahol Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye városvezetői, megyei képviselői és civil szervezeteinek munkatársai tanácskoztak az EU regionális fejlesztési forrásainak elosztásáról. A fenti kijelentést Kapás Ferenc, a szegedi önkormányzat által a versenyképességhez kapcsolódó fejlesztések koordinálására felkért szakértő, egy pályázatíró cég ügyvezetője fogalmazta meg, majd rögtön meg is magyarázta.
- A politikusok számára mindig kecsegtetőbb betonba ágyazott beruházásokra, járdákra, óvodák felújítására költeni a pénzt, hogy az átadási ceremónián lehessen hol szalagot átvágni. A régió fejlődését viszont jobban szolgálja az, ha a tudásalapú gazdaság élénkítésére koncentrálunk, amely révén megalapozhatjuk a térség jövőjét - fogalmazott Kapás Ferenc, majd a természettudományos kutatások gazdasági hasznára épülő, a hagyományos ipari termelés felől elmozdulni igyekvő biopolisz programot hozta fel példaként.
Botka László szegedi polgármester azt mondta: előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztéseket, amelyek nem közvetlenül járulnak hozzá az életszínvonal javításához, hanem egy jól eltalált fejlesztéssel, hosszú távon biztosíthatják a kistérségek versenyképességét.
- Nem jut pénz mindenre. Ugyan Békés megye sok településének belvárosára ráférne a rekonstrukció, a belvárosok szépítése helyett mégis a gazdaságfejlesztésre kell inkább koncentrálni, amelyek hatásaként később majd juthat pénz az építkezésekre is - értett egyet az elhangzottakkal Varga Zoltán országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Közgyűlés leköszönő elnöke.
Buzás Péter, Makó polgármestere ezzel szemben azt vetette fel: nem lehet eltekinteni az infrastrukturális fejlesztésektől, nem lehet magukra hagyni a hagyományos iparágakban dolgozó kis- és középvállalkozásokat. Azzal érvelt: a kistérségekben működő, a helybélieknek munkahelyet adó vállalkozások jelentős része nem tud kapcsolódni az innovációra épülő iparágakhoz, számukra az ipari parkok fejlesztése hozhat előrelépést.
Szirbik Imre, Szentes polgármestere ezt azzal egészítette ki: a kis- és középvállalkozásoknak a legnagyobb támogatást az jelentené, ha sikerülne az Audi győri vagy a Nokia komáromi üzeméhez hasonló céget a régióba csábítani, amelynek beszállítói lehetnek az itteni vállalkozók.
A tanácskozáson résztvevő Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta: amíg a Regionális Operatív Program révén a 2004-2006-os időszakban 17 milliárd forint jutott a Dél-Alföldre, a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban mintegy 207 milliárdra számíthat a régió, amelyet pályázatok révén, a helyben meghatározott prioritások szerint fordíthatnak gazdaságélénkítésre, turizmusfejlesztésre, útépítésre, egészségügyi beruházásokra, a városok modernizálására, a tanyás térségek felzárkóztatására. A miniszter hozzátette: a regionális keret a régióba irányuló pályázati pénzeknek a kisebb hányada, a fejlesztésekre rendelkezésre állnak ágazati források is. Példaként a közlekedést említette: a főutak fejlesztése az ágazati program keretében valósulhat meg, az alárendelt, összekötő utakra lehet majd pályázni a régiós kiírásokból.
Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere felvetette: a pályázati tervek kidolgozása és engedélyeztetése nagy terhet ró az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó önkormányzatokra, ezért szükség volna a települések költségvetésében olyan normatív forrásokra, amelyeket kizárólag pályázatok előkészítésére lehetne fordítani.
- Az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb fejlesztési források nemcsak a lehetőségeket, hanem a kockázatokat is többszörösére növelik, ha az önkormányzatok nem jutnak hozzá időben az elnyert támogatásokhoz - figyelmeztetett Dancsó József, Orosháza alpolgármestere. A politikus azzal érvelt: az utóbbi időszakban általános tapasztalat volt, hogy hónapokat csúsztak a kifizetések, ezért - mivel az EU utólag finanszírozza a beruházásokat - az önkormányzatok működési hitelt voltak kénytelenek felvenni, hogy ki tudják fizetni a vállalkozókat. Dancsó József kezdeményezte: a pályázatok nyertesei a fizetés 60 napos csúszása után nyújthassanak be késedelmi kamatokkal növelt inkasszót a kifizetést bonyolító ügynökség számlájára, ezzel kerülve el annak kockázatát, hogy a pályázatok nyertesei pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek.
Kováts Kornél, az Országos Területfejlesztési Hivatal főosztályvezetője megfontolásra érdemes gondolatnak nevezte a felvetést, ugyanakkor megjegyezte: a kifizetőt a törvény ma is éppúgy kötelezi a pontos teljesítésre, mint a pályázót.
l A Regionális Operatív Program (ROP) célja a regionális együttműködés és fejlődés előmozdítása. A ROP forrását - átlagosan 75 százalékban - az EU területfejlesztésre szánt pénzügyi támogatásai biztosítják, amelyet a hazai társfinanszírozás egészít ki. A 2004-2006 közötti időszakban pályázati úton hozzáférhető keret mintegy 110 milliárd forint volt, 2007-2013 között ez 1500-1600 milliárd forint lesz. Az egyes régiókban a sajátosságokat figyelembe véve kidolgozott, s társadalmi vitára bocsátott programok nem konkrét beruházások gyűjteménye, hanem a fejlesztések fontossági sorrendjének meghatározása. A programok egyeztetése november közepéig zajlik, majd azok a kormány elé kerülnek, amely a tervezeteket továbbítja az Európai Bizottsághoz.
