Folytatódhat az MTA reformja, miután a tudós testület rendkívüli közgyűlése elfogadta az erről szóló előterjesztést és az annak mellékletében megfogalmazott elveket. Az előterjesztés konkrét lépéseket javasol a kutatóintézeti munka minőségi javítása, a teljesítményelv megkövetelhetősége és az irányítás hatékonysága érdekében.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter hozzászólásában elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a felsőoktatásban elsősorban mennyiségi változás ment végbe, a jövőben viszont a minőséget kell a középpontba állítani, amelyhez a tudományos élet és a felsőoktatás szorosabb együttműködésére van szükség. A miniszter egyetértett a reformtervezet irányaival, lépéseivel, mint mondta, azok egybevágnak a kormány elképzeléseivel.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt években túlságosan mereven elvált egymástól a felsőoktatás és a tudomány, a kutatás területe, ahol a jövőben nagyobb átjárhatóságra, szorosabb együttműködésre van szükség. A miniszter egyetértett azzal, hogy hatékonyabbá kell tenni a kutatóintézeti munkát, emellett a területi különbségek mérséklése érdekében regionális innovációs központok kialakítását szorgalmazta. Mint mondta: az Akadémia reformja nem új ügy, a tudomány mindig változás, az újabb és újabb befogadása az egyik oldalról, a hagyomány és a tradíció tisztelete a másik oldalról, és bármelyik aránytalanul a másik fölébe kerekedik "igazságtalan és egészségtelen rendszer jön létre".

Az MTA rendkívüli közgyűlésén Vizi E. Szilveszter, a tudós testület elnöke  a reformprogram alapvető céljai között sorolta, hogy az Akadémia valósítsa meg saját kutatóhálózatában a magyar kutatásszervezet teljesítmény- és minőségelvű átalakítását. Hangsúlyozta: az Akadémia továbbra is meg kívánja őrizni autonómiáját, a tudomány, a kutatás szabadságát, amely világszerte újra hangsúlyossá válik. Az MTA elnöke szerint nem szabad megengedni, hogy privatizálják a tudós testület intézményeit. Egyben tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy született olyan javaslat is, amely szerint az Akadémia mint egyesület működne a jövőben.

Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese expozéjában elmondta: a reform alapvető célja, hogy a magyar tudomány megőrizze helyét a tudomány világában folyó egyre kiterjedtebb nemzetközi versenyben. Az előterjesztés hangsúlyos elemei között sorolta, hogy lépéseket kell tenni a kutatói hálózat versenyképességének és az MTA társadalmi beágyazottságának növelésére, emellett foglalkozni kell a tudós testület és a felsőoktatás kapcsolatával is.

Meskó Attila, az MTA főtitkára felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés májusban egyetértett az Akadémia megújításának, modernizálásának elveivel. A reformfolyamat célul tűzte ki az MTA életének teljes körű megújítását, ami kiterjed a kutatóhálózat, a testületek, a gazdálkodás és az irányítási szervezet területére is. Az előterjesztés szerint az MTA-nak kitüntetett szerepet kell játszania a nemzeti tudománypolitikai stratégia kialakításában, s a jelenlegi kormányzati struktúra keretei között abban, hogy a tudományos és a kutatási miniszteriális felügyelettel egyeztetett stratégiákat tudjon kialakítani.

A reformbizottság 2006. június 26-án alakult meg az Akadémia elnökének stratégiai tanácsadó testületeként. A grémium szeptember 1-jére készítette el javaslatát, amelyet ezt követően megvitattak a különböző akadémiai testületek. Az MTA elnöksége azt javasolta, hogy a reformbizottság készítsen rövidített anyagot, és azt terjessze az október 30-i rendkívüli közgyűlés elé. A határozati javaslat támogatásával a közgyűlés hozzájárult ahhoz is, hogy szükség esetén javaslat készüljön az Akadémiáról szóló törvény módosítására.

(MTI)