Előrehaladott tárgyalásokat folytat az MSZP és az SZDSZ az egyszer már zsákutcába futott titoktörvény tervezetéről - értesült a Népszabadság. Mindkét párt részéről megerősítették, hogy a tavasszal a parlamentnek benyújtott, majd az általános vitát követően vissza is vont javaslat átdolgozásáról belátható időn belül megszülethet a koalíciós megállapodás.

A hír meglepőnek tűnik az után, hogy a liberálisok az előző vitában nem tudták keresztülvinni akaratukat a szocialista "titkosszolgálati lobbin". Az SZDSZ, illetve több civil szervezet is tiltakozott például amiatt, hogy még a gondatlanságból államtitkot sértő újságírókat is börtönnel fenyegessék. Úgy tudjuk, erről azóta sem sikerült megállapodniuk; elképzelhető, hogy a btk.-ban kettéválasztják a hivatalból titkot sértők büntetését a "civilekétől", magyarul: aki titoktartási nyilatkozatot írt alá, és minősített információt szivárogtat ki a sajtónak, azt börtönnel, ám az újságírót ilyen esetben legfeljebb pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetnék.

Egyelőre kérdés az is, sikerül-e ténylegesen csökkenteni a titkos információk körét, ami a javaslat deklarált célja. Az új törvény abból indulna ki: minél nagyobb kárt okoz az adott információ illetéktelen kézbe kerülése, annál jobban kell védeni (beleértve a szankcionálást is). E szerint négyszintű minősítés lépne az állami és szolgálati titkok helyébe: szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű. Ez alkalmat adott a védendő adatok körének és védelmi idejüknek az átírására. Az eddigi államtitok maximális érvényességi idejét 90-ről 80 évre csökkentenék, a szolgálati titok minősítési plafonját viszont 20-ról 40 évre emelnék. Tizenöt éves titkosítási idő alatt még csak indokolni sem kellene a minősítés okát. Emiatt is tiltakozott az év elején a Sajtószabadság Központ, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet. Érvelésük szerint ugyanis a javaslat tovább erősíti a "titokrezsim" erejét a demokratikus intézményekkel szemben. Olyan tágra szabnák a védendő információk körét a közügyek számos területén, hogy abban a költségvetés tervezésére, a gazdaságpolitika átalakítására, az EU-támogatások felhasználására vonatkozó adatok mellett szinte valamennyi, a nemzetközi kapcsolatainkkal kapcsolatos fontosabb adat és elemzés is "jól elfér".

Az átlátható állam megteremtésének jegyében megalkotandó törvény a közpénzből elkészíttetett tanulmányokat, elemzéseket éppúgy kizárná a nyilvános adatok köréből, mint a más államoknak juttatott pénzügyi segítségre vonatkozó információkat vagy például a légtérsértések vizsgálati anyagait.

Az információszabadság harcosainak további baljós jel lehet a "kormányzati hírigény kielégítésére" vonatkozó pont, ami információnk szerint szintén szerepelne az új titokköri jegyzékben. Azt egyelőre nem sikerült megtudni, hogy ez mit jelent, és mi mindent lehet beszuszakolni ebbe a pontba. Úgy tudjuk, hogy a korábbinál nagyobb személyi kör minősíthetne titkossá adatokat. Az egykori állambiztonsági szolgálatok által megfigyeltek sem kapnának szélesebb jogosítványokat saját aktáik megtekintéséhez, hiszen az engedélyek kiadását lényegében a titkosítók mérlegelésére bízná az új jogszabály.

Már csak kodifikációs vitánk van - biztosított az egyeztetések előrehaladt voltáról Szilvásy György kancelláriaminiszter. Az "ügynöktörvények" koalíciós egyeztetésein "edződött" liberálisok szerint azonban éppen a kodifikáción múlhat a javaslat sorsa. Az egyeztetésekben részt vevő SZDSZ-es Pető Iván csak annyit árult el a megállapodásra vonatkozóan, hogy az belátható időn belül megköttetik, illetve, hogy "kölcsönösen kell engedni". Reményei szerint nyilvános egyeztetés is lesz a témában. (A kancellárián korábban a "szakmai egyeztetés" alatt a titkosszolgálatokat értették.)

A Népszabadság értesülése szerint a titkosszolgálatok öszszevonásáról is előrehaladott tárgyalásokat folytat a kormány a pártokkal. Az ellenzéket valamilyen szinten mindkét egyeztetésbe bevonták (kétharmados parlamenti kényszer áll fenn mindkét elképzelés esetében). A szolgálatok számának csökkentéséről folyó politikai-szakmai vitát egy kormányközi munkacsoport koordinálja, tekintettel arra, hogy a katonai és a polgári szolgálatokat felügyelő honvédelmi tárca, illetve a Miniszterelnöki Hivatal érdekei a jelek szerint nem mindenben egyeznek. A jelenlegi állás szerint a csapatfelderítés maradna a HM-nél, a katonai és a polgári elhárítást és részben a hírszerzést is egyesítenék a közös információs bázisra is tekintettel, csak a műveletek technikai hátterét adó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat maradna meg eddigi formájában.

Az új titoktörvényről, illetve a titkosszolgálatok összevonásáról sem várható kormányzati döntés az év vége előtt; vagyis a tavaszi parlamenti ciklusban nyújtják majd be a konkrét javaslatokat. A nemzetbiztonsági területtel foglalkozó politikusok pártállástól függetlenül azt állítják: nem is érdemes sürgetni, a jelenlegi belpolitikai légkörben még ennél kevésbé kényes témákról is nehéz kétharmados megállapodásokat kötni - még titkosakat is.