Tévúton jár, aki a gyülekezési jogról szóló vagy a rendőrségi törvény hiányosságaiban véli felfedezni a budapesti tüntetések eszkalálódásának okait - állítja Finszter Géza kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője. A hatályos joganyag a szakértő szerint megfelelő eligazodást nyújt a gyülekezési jog lehetőségével élni kívánó politikai erőknek és a hatóságoknak is. A törvény szerint a teljes felelősség a szervezőké, de ha nem urai a helyzetnek, vagy bűncselekmény történt, a rendőrség veszi át a terepet.

Az október 23-i fővárosi zavargások súlyosságát nehéz joghézagokkal magyarázni; a baj az volt, hogy a jogalkalmazók nem tudták áthidalni a szabályozás és a konkrét szituációk közötti űrt - hangsúlyozza Finszter.

A kriminológus szerint az első tévedés a többhetes demonstráció tudomásulvétele volt. A gyülekezési törvény számos rendelkezése utal egyértelműen arra, hogy nem lehet vég nélkül tüntetni. A rendőrségtől ráadásul nem várható el, hogy hónapokra előre képes legyen felmérni: tudja-e folyamatosan biztosítani a demonstráció feltételeit.

A Kossuth téri demonstrációt már az MTV elleni ostrom után fel kellett volna oszlatni - tartja a kriminológus. A "gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt" - áll a törvényben, a tévé székházát megostromló tömeg nagy része pedig a Kossuth tériekből vált ki. A jogszabályban tételesen nincs ugyan benne, hogy mit kell tenni, ha a demonstrálók nem a bejelentett helyszínen, hanem másutt követnek el jogsértést, a pusztításnak mégis szükségszerű következménye kellett volna hogy legyen a rendezvény azonnali feloszlatása.

Az október 23-i események kapcsán a rendőrségi beavatkozás jogszerűségéhez a szakértő álláspontja szerint nem fér kétség, és általában az erőszak mértéke sem feltétlen volt túlzó. Nagy létszámú és a közbiztonságra veszélyes eszközökkel felszerelt agresszív tömeggel szemben másként nem lehet eredményesen fellépni. A lefegyverzett és megbilincselt emberek bántalmazása azonban súlyos jogsértés - teszi hozzá.

Szerencsétlenül alakult a tömegoszlatás a Fidesz rendezvényének közelében is, ám az sem lett volna feltétlenül jobb, ha a nagygyűlés résztvevőit kordonokkal veszik körül, mert a szervezők akkor meg ezt kifogásolják. A zavargásokat lezáró Erzsébet hídi "csatát" viszont Finszter példaszerűnek mondta: a karhatalom uralta a helyzetet, mindenkit időben felszólított, menekülési utat biztosított, s a rendőrség határozott arról, hogy kikkel és mikor ütközik meg.

Franciaországban 1908 óta speciális egység működik a tüntetések kezelésére, a rendőrök mégis csak az 1968-as diáklázadások után kaptak különleges eszközöket, mert addig ingben-nyakkendőben biztosították a rendezvényeket - utal a külföldi tapasztalatokra a kriminológus. A brit rendőrséget is csak egy súlyos, 31 ember halálát követelő zavargás után szervezték át. A tanulságokat hosszas vizsgálatok után összegezték - von párhuzamot Finszter -, és nem azt az utat járták, mint nálunk: itt az egyik oldal szerint minden szabályosan és törvényes keretek között folyt, a másik fél meg említést sem tesz a felfegyverzett, erőszakos és a jogtalanság talaján álló randalírozókról. A brit és a hazai viszonyok közötti különbségeket jól mutatja, hogy a brutális jelenetekben nem szűkölködő esemény nálunk politikai csatározások tárgyává vált.