A falakon belül Kohl azt mondta: ne csak emlékezzünk, hanem tanuljuk meg értékelni. Ma már békében és szabadságban élhetünk. A magyarok szabadságvágya a többi kelet-európai országra is átsugárzott, és a vereségek végül a kommunista rendszer feletti győzelemhez vezettek 1989-ben - fogalmazott Kohl. - Nem is hinnénk, hogy a magyar forradalom még az európai közösség alapítására is ösztönzőleg hatott: az 1957-es római szerződést az EK hat alapító tagja jóval nagyobb többséggel hagyta jóvá, mint azt korábban remélni lehetett. A levert forradalom a nyugat-európai országok összefogását is megerősítette a szovjet blokkal szemben. De döntően befolyásolta a nyugat-európai kommunista mozgalmakat is, amelyeknek színt kellett vallaniuk: valóban ezt a szocializmust akarják?

A német-magyar párhuzamoknál maradva Kohl arra is rámutatott: az '56-ban tüntető magyar diákok és a '89-ben utcára vonuló keletnémetek követelései ugyanazok voltak. A német egység nem valósulhatott volna meg, ha Gorbacsov nem dönt úgy, hogy a szovjet tankok ezúttal a kaszárnyákban maradnak. A változásokhoz szükség volt az akkori magyar kormány bátorságára - tette hozzá, majd az egybegyűltek nem kis meglepetésére név szerint köszönetet mondott az utolsó magyar egypárti kormány vezetőjének, Németh Miklósnak és külügyminiszterének, Horn Gyulának. A német politikus végül elismerően szólt Antall József egykori miniszterelnökről, aki mindent elkövetett, hogy országát közelebb hozza az Európai Unióhoz. Magyarország ma már a 25-ök tagja, és Kohl reményét fejezte ki, hogy az "otthoni nehézségek ellenére a politikusok ésszerű módon képesek lesznek kezelni a helyzetet". Európának nincs szüksége újabb katonasírokra - üzente a volt kancellár. (Kohl csütörtökön találkozott Orbán Viktorral Berlinben, de erről a találkozóról sem szivárgott ki semmilyen információ.)

Sólyom László köszönetet mondott a németeknek húszezer magyar menekült befogadásáért.