Mégsem fáj annyira a gabonaszabály
Az agrártárca összegzése szerint eddig az 1,21 millió hektárra vetett kukorica negyedét takarították be. A munkálatok végén 8,3 millió tonnás termésre lehet számítani, míg tavaly kilencmilliót takarítottak be.
A termelőknek viszont az idén nem kell értékesítési gondokkal számolniuk - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Nemcsak a búzának, a kukoricának is jó ára van. Hiába csökkent a hazai állatállomány, a felesleget el tudják adni a külföldi piacokon is. Így bizonyára csak kevesek szállítanak majd az intervenciós magtárakba. Ettől függetlenül a MOSZ inkorrektnek tartja az Európai Bizottság (EB) eljárását, amikor a szezon közben változtatták meg a kukorica minőségi paramétereit. Ha egyéves átmenetet hagynak - ahogy az ilyen ügyekre vonatkozó eljárásról még a csatlakozási tárgyalások idején megegyeztek -, nem lenne gond. Ekkor ugyanis a termelők fajtaváltással vagy a szárítási, raktározási technika változtatásával felkészülhettek volna a változásra. Így azt várják, hogy az ügyben az Európai Bíróság a magyar kormánynak ad igazat.
A hosszú és meleg ősz a kukorica minőségét illetően egyébként kedvezett a termelőknek. A termény "lábon" száradt, és 20 százalékos nedvességtartalommal takarítják be. Az új szabályok szerinti 13,5 százalékos nedvességtartalomra így kíméletesebben lehet szárítani, vagyis nem növekszik a sérült szemek aránya - amit szintén csökkentett a bizottság. Korábban a szakemberek úgy vélték: a szabályok változtatása miatt a magyar termés fele kiszorulhat az intervenciós piacról. Tóth István most már úgy látja, legfeljebb 20 százalékról lehet beszélni.
Az intervenciós gabona átvételi technikáján érdemben nem változtatnak az új, szigorúbb minőségi kritériumok. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal már a múlt héten megjelentette az ezeket tartalmazó rendeletet. Rieger László intervenciós igazgató szerint a jó piaci lehetőségek miatt a 2007 május végéig tartó felvásárlási szezonban legfeljebb 1,5 millió tonnás kukorica-felajánlásra számítanak. Az elmúlt két szezonban felhalmozott 8,1 millió tonna intervenciós gabonából pedig még 5,4 millió tonnát kell értékesíteni. Míg 2004-ben csak 150 ezer tonnát sikerült eladni, addig az elmúlt gabonaévben közel egymillió tonnát és az elmúlt négy hónapban 1,5 millió tonnát. Sajnos a teljes mennyiséget eddig nem sikerült elszállítani, részben azért, mert az ország szállítási lehetőségeit korlátozza a szűkös vagonkapacitás és a Duna alacsony vízszintje. Ettől függetlenül a havi mintegy félmillió tonnás gabonaexport fele az intervenciós magtárakból indul útnak.
A világpiacon pedig jó ára van a gabonának. Különösen a búzát keresik, ugyanis a főbb búzatermő területeken a száraz idő miatt jelentős a terméskiesés - mondta Vermes András, az Agrograin Zrt. elnök-vezérigazgatója. A kukorica esetében az intervenciós - tonnánként 101 eurós, amelyet havonta mintegy fél euróval növelnek - ár közeli szabadpiaci árak a jellemzőek. A legtöbb gondot a külkereskedelmi szakember szerint is a gabonalogisztika okozhatja az idén. A Duna alacsony vízszintje miatt az uszályok csak fél terheléssel közlekedhetnek. A MÁV pedig képtelen a vasútra háruló többletet kiszállítani.
A növénytermesztők "jó árai" a baromfitermelők számára ugyanakkor rendkívül magasak. Amint Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke elmondta, a tonnánkénti 30 ezer forintos terményárak mellett sok szárnyastartó tönkremegy, még akkor is, ha mostani áron vásárolnak eleséget, s nem várják meg, hogy az tovább dráguljon.
A november 1-jén hatályba lépő szigorítás lényege, hogy bevezetik a kukorica esetében a hektolitersúly mérését, azaz egy hektoliter kukoricának 71-73 kilogrammnak kellene lennie az új direktíva szerint. A termés nedvességtartalma 14,5 százalék helyett legfeljebb
