Elhunyt Bence György filozófus
Bence György Bence 1941. december 8-án született Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarán diplomázott filozófiából 1966-ban. Az MTA Filozófia Intézetének tudományos segédmunkatársa volt, de 1968-ban politikai okból eltávolítják. Később Lukács György majd Márkus György doktorandusa lett, aztán 1972-ben foglalkoztatási és publikációs tilalom alá helyezték és disszertációját nem engedték megvédeni. Tizenhét évig szabadfoglalkozású fordítóként és szerkesztőként dolgozik, és csak 1983-ban kap először útlevelet nemzetközi emberi jogi szervezetek nyomására.
Megszakításokkal több éven át kutatott és adott elő amerikai egyetemeken. 1989-ben megvédte disszertációját és kinevezték docensnek az ELTE Bölcsészkarának Filozófia Intézetében, 1990 óta egyetemi tanárként dolgozott ugyanott, szakterülete a politikai filozófia és a 19-20. századi politikai eszmetörténet volt.
Tudományos és tanári munkája mellett politikai konzultánsként és kommentátorként is működött. 1992 és 1994 között a Fidesz tanácsadója volt, később, haláláig, független politikai elemzőként működött. Kezdeményező szerepet játszott a tehetséges egyetemi hallgatók kiemelt képzésére alakított Láthatatlan Kollégium létrehozásában. Legutóbb előadást tartott a Mindentudás Egyetemén is a politikum sajátosságáról.
A http://metazin.hu internetes folyóirat alapító főszerkesztője, amelyet 2005. januárjától Pogonyi Szabolccsal hozott létre. A Metazin számos külföldi internetes médium kínálatából tallóz, és válogat politikai témájú, politikaelméleti, gazdasági, kulturális és társadalmi cikkekből.
Pogonyi Szabolcs elmondta, hogy Bence Györggyel pótolhatatlan tanár, barát és munkatárs veszett el. "Utolsó, pénteki levelében azt írta, hogy másnap visszatér a függőben maradt ügyekre. Sajnos az akkor nyitva maradt kérdések örökre megválaszolatlanok maradnak" - mondta.
Pogonyi Szabolcs szerint Bence György filozófust elsősorban a politika elméleti vonatkozásai érdekelték. Egyetemi kurzusain leginkább a modern politikaelmélettel és modern ideológiákkal foglalkozott. Óráinak népszerűségét a szerkesztőtárs szerint rendkívüli felkészültsége magyarázta. "A páratlan felkészültség vonzerejét Bence György kivételes tanári kvalitása fokozta" - fűzte hozzá, megemlítve, hogy hallgatóit személyre szabott kutatási programmal segítette. Méltatta, hogy "legendás doktori szemináriumain diákjai rendkívüli figyelmet és segítséget kaptak, melyet aztán későbbi pályájuk és tanulmányaik során kamatoztathattak". Pogonyi Szabolcs szerint elfogulatlan és tárgyilagos elemzéseit jobb- és baloldal egyaránt figyelemmel követte.
Bence György főbb munkái: Kritikai előtanulmányok egy marxista tudományfilozófiához (1972); Kis Jánossal és Márkus Györggyel: Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? (1972); Kis Jánossal: A szovjet típusú társadalom marxista szemmel (1977); Political Justice in Post-Communist Societies (1992); Seymour Martin Lipsettel: Anticipations of the Failure of Communism (1995).
Fontos alakját veszítette el a magyar értelmiség
Az MSZP és a Fidesz frakciója egyaránt részvétét fejezte ki Bence György hirtelen halála miatt, és méltatta a filozófus személyiségét egyik barátja, Betlen János, az MTV szerkesztő-műsorvezetője is.
Az MSZP frakciója közleményében Magyarország évtizedek óta legkiemelkedőbb filozófusának nevezi Bence Györgyöt, s véleményük szerint egyik jellegzetes és fontos alakját veszítette most el a magyar értelmiség.
A Fidesz-frakció nevében Navracsics Tibor frakcióvezető a demokratikus ellenzék kimagasló alakjaként emlékezett meg Bence Györgyről. "Azon magyar értelmiségiek köréhez tartozott, akik már jóval a rendszerváltoztatás előtt kérlelhetetlenül kiálltak a demokrácia ügye mellett, és ebből azóta sem engedtek" - áll kiadott közleményükben. Bence György a demokratikus értékeket tartotta mindenek fölött valónak, ennek tanújelét adta a fiatal magyar demokrácia nehéz napjaiban, így a mostani politikai-morális válságban is az igazság és az erkölcsösség megőrzéséért emelte fel szavát - írja Navracsics.
Betlen János, az MTV szerkesztő-műsorvezetője, aki műsoraiban számos alkalommal találkozott Bence Györggyel, arról beszélt, hogy ha az elhunyt filozófus valamelyik értelmiségi "klánhoz" tartozott volna, akkor nem szorulna magyarázatra, hogy ki volt, és minden róla "zengene". Bence György nem vett részt a gyűlölködésben, az értelmiségi klánok harcában, törzsi háborújában - mondta, hozzátéve, hogy nem ellenségeket látott maga körül és ezzel - Betlen János szerint - meglehetősen egyedül volt manapság.
Az SZDSZ, valamint Rajk László és Haraszti Miklós, a demokratikus ellenzék egykori tagjai közös közleményben adtak hangot megrendülésüknek. "Valahai küzdőtársunkat, a demokratikus átalakulás egyik fontos kezdeményezőjét, a kritikai gondolkodás mesterét tiszteljük benne, emlékét szeretettel megőrizzük".
(NOL - MTI)
