Szakácskönyv allergiásoknak
Az immunológia elméleti és orvosi kérdéseit napjainkban genom- (az egyes élőlények genetikai anyagának összessége) alapú kutatással is megközelítik a kutatók. Ez a szemléletmód egyébként valamennyi biológiai kutatásra igaz - nyilatkozta lapunknak Falus András, a konferencia elnöke, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója.
A budapesti találkozón az immunológia és az informatika gyümölcsöző szimbiózisáról beszélt 46 ország több mint félezer tudósa. A nagyfokú érdeklődés magyarázata, hogy a molekuláris biológia és a genetika kapcsolata az informatikával napjainkban lépett érdemi eredményeket hozó szakaszába. A találkozó egyik slágertémája például a számítógéppel tervezett intelligens vakcinákhoz kötődő kutatás volt. Ma ott tartunk, hogy lehetséges olyan tumorvakcinák tervezése, amelyek adott személyek, illetve inkább egy betegcsoport esetében lehet hatásos.
Ez már nem science fiction, nagyon is valóság. A 2003-as SARS-járvány (atípusos tüdőgyulladás) idején három hét alatt sikerült vakcinát készíteni. A gyorsaság magyarázata, hogy 2001. szeptember 11-e után az amerikai kormány jelentős pénzt adott olyan kutatásokra, amelyek lehetővé teszik védőoltások számítógépes tervezését. A fejlesztéseknek köszönhetően álltak elő ilyen hamar a SARS ellen működőképes vakcinával. Falus András szerint rengeteg idő spórolható meg azzal, hogy a számítógép valószínűséget ad arra vonatkozóan, hogy egy bizonyos népcsoport egy adott baktérium elleni hatóanyagra miként reagál.
Az allergiakezelésben is jelentősen előrelépett a tudomány. A közelmúltban számos olyan génszakaszt fedeztek fel, amelyek asztmás gyerekek esetében összefüggnek a betegség súlyosságával, lefolyásával, kezelhetőségével, illetve visszatérésével. Másik fontos eredmény, hogy a szívinfarktussal kapcsolatban genetikai technikákkal olyan baktériumokat mutattak ki, amelyek hosszú távú fertőzés esetén a szív koszorúereinek károsodását idézik elő. Az ok ismert, a kezelés még nem.
Sokakat érdeklő eredmény, hogy az Egyesült Államokban létrejött egy elektronikus könyvtár, amely a ma ismert szinte valamennyi allergiát okozó anyagot felsorolja, kémiai szerkezetét bemutatja. Az adatbázis javaslatot ad az orvosnak arra, hogy az adott vegyületre allergiás betegnek milyen kezelés a leghatékonyabb. Gyakorlatilag ez egy nagy szakácskönyv, amelyből az orvos kikeverheti a hatékony főzetet.
A szakterület eredményei közé tartozik, hogy ma már olyan humanizált, azaz emberi DNS-szakaszokat tartalmazó állatokat lehet előállítani, amelyek oltóanyagok, ellenmérgek és gyógyszerek gyártására programozhatók be. Élő példa erre az a 350 klónozott szarvasmarha, amely az Egyesült Államokban emberi immunglobulinokat termel.
Az eredmények tehát bőségesek.
