- Nem lehet ezt a folyamatot meggyorsítani. Igen kívánatos, hogy az új tagok a lehető leghamarabb bevezessék a közös valutát, azonban senkinek nem tenne jót, ha nem teljesülnek a megállapított szabályokat - mondta a pénzügyi biztos. Az új kelet-európai EU-tagok közül eddig csak Szlovénia jelentkezését fogadták el, Szlovénia január 1-től az euróövezetben lesz.

Legutóbb, csütörtökön, a cseh ügyvezető kormány adta fel hivatalosan az euróövezeti csatlakozás eddigi, 2010-es céldátumát, új dátum nélkül. A deficites államháztartást és a rugalmatlan munkapiacot meg kell reformálni, mielőtt céldátumról határozni lehet, mondták a cseh pénzügyminisztériumban és a Cseh Nemzeti Bankban. A makrogazdasági adatok jók, de a politikai és következésképp a költségvetési dinamika az utóbbi időben sokat romlott, mondták a Merrill Lynch befektetési bankban.

A növekvő jóléti kiadások miatt jövőre 4,2 százalékos államháztartási hiány várható Csehországban - az EU-beli előírás legföljebb 3 százalék -, és a júniusi választásokat követő parlamenti patthelyzet miatt nincs esélye a költségvetési reformnak. Korábban az új magyar EU-konvergencia-program sem tartalmazott már céldátumot az euróövezeti csatlakozásra. A programot és a deficit-kiigazítási tervet két héttel ezelőtt fogadta el az EU miniszteri tanácsa, felszólítva a kormányt a következetes végrehajtásra. Korábban a hivatalos cél szintén 2010 volt.

A Lengyel Nemzeti Bank elnöke szeptember végén további kétségeket ébresztett a lengyel euró-konvergencia iránt. Leszek Balcerowicz, a központi bank elnöke egy tévényilatkozatában "hanyagnak, populistának, felelőtlennek" nevezte a lengyel költségvetés jövő évi tervezetét, amelyet a lengyel kormány jóváhagyott.

Balcerowicz főleg a kiadásnövelés miatt neheztel a költségvetési tervre, jóllehet abban jövőre is az ideivel egyező, 30 milliárd zlotys a hiány előirányzata. Ez GDP-arányosan 4,1 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít a jövő évre a nyugdíjreformmal együtt, amelyet jövőre már nem lehet leszámítani. A kiadások növelésével nagyjából egyező, 14,7 milliárd zlotys bevételnövelés - 226,8 milliárd zlotyra (15,53 billió forint) - forrása viszont szemlátomást csak az, hogy költségvetésbe beleszámolták az EU-tól várt juttatásokat.

A lengyel kormánynak sincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére. Lengyelország a nyáron kéréssel fordult az EU-hoz, hogy további három évig haladékot kapjon az uniós költségvetési kritériumok teljesítésére.

A szlovák kormány még ragaszkodik az eredeti, 2009-es eurócsatlakozási céldátumhoz, és a Szlovák Nemzeti Bank ütemes szigorítással igyekszik elérni, hogy teljesíthető legyen az inflációs feltétel. Szlovákia tavaly, november 26-i hatállyal belépett az "euró előszobáját" jelentő ERM-II. átváltási rendszerbe, holott korábban csak ez év közepére tervezték ezt. Az ERM-II-ben a szlovák koronát 38,4550/eurós (280,75 forint) sávközépen kötötték az euróhoz.

Jóllehet az államháztartás legnagyobb tétele, a központi költségvetés egyelőre jól alakul Szlovákiában, a központi bank mégis indokoltnak tartja az óvatosságot a továbbra is erős gazdasági növekedéssel összefüggő inflációs kockázatok, a térségi politikai bizonytalanság és a kormány várható szociális intézkedései miatt. A központi bankot az infláció izgatja a legjobban, a tavaszi litván példa miatt: Litvániát minimális inflációs "elcsúszás" miatt nem fogadták be az euróövezetbe

Szlovákia már jövőre a 3 százalékos euróövezeti küszöbérték alá, 2,9 százalékra szeretné leszorítani államháztartási hiányának a GDP-hez mért arányát, beszámítva a nyugdíjreformot is. 2008-ra 2,4 százalékos, 2009-re 1,9 százalékos államháztartási hiányt tervez most a szlovák kormány.

Idén a szlovák államháztartás hiányát a nyugdíjreformmal együtt 4,2 százalékra teszi a kormány terve. A szlovák statisztikai hivatal a múlt héten "legföljebb 3,35 százalékot" valószínűsített erre az évre nyugdíjreformmal együtt. A bizonytalanságra a másik oldalról azonban jellemző, hogy a központi bank viszont, látva az új szlovák kormány szociális terveit, idénre 7,0 százalékot, jövőre 4,3 százalékot, 2008-ra 4,1 százalékot jósolt még július végén, szintén nyugdíjreformmal együtt.

Litvánia új céldátuma az euró bevezetésére 2010, de ha a feltételek teljesítése kedvezően alakul, akkor már 2009-ben szeretnék euróra váltani a nemzeti valutát. Litvánia eredetileg jövő januárban szeretett volna csatlakozni az euróövezethez, de az EU pénzügyminiszteri tanácsa májusban úgy döntött, ez még korai lenne, mert Litvániában nem biztosított az euróövezeti tagsághoz szükséges inflációs szint tartóssága.
Az euróövezeti csatlakozás szabályait már annyiszor áthágták, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) példát akart mutatni a szigorra, amikor elutasította Litvánia jelentkezését a jövő évi euróövezeti csatlakozásra.

Ám Litvánia nem csak azért lett vesztes, mert kis országgal könnyű példát statuálni. Litvániában azért viszonylag gyors - de a döntés idején 2,4 százalékos euróövezeti átlagnál nem számottevően gyorsabb - az infláció, mert a gazdaság évi 6-7 százalékkal nő, csakúgy, mint Szlovákiában vagy Csehországban, miközben az euróövezetben már most is nagyok a különbségek. Olaszország GDP-je tavaly gyakorlatilag nem nőtt, a német gazdaság 0,9 százalékkal bővült, a skála másik végén Írország 4,7 százalékos ütemet produkált tavaly.

Ha még nagyobb különbségek kerülnek az euróövezetbe, akkor az EKB egységes kamata gyakorlatilag megfojthatná a kis GDP-növekedésű, kis inflációjú országokat, mindenekelőtt Németországot.

(MTI)

Joaquín Almunia