A gyógyulást az őssejtkutatástól remélve arra kéri a választókat, hogy a Demokrata Párt szenátusi jelöltjeire szavazzanak. A választási hirdetés azért ebben a három államban fut, mert amelyik párt november 7-én közülük kettőben nyer, szinte biztosan többségbe kerül a felsőházban.

- Ha ma lennének a választások, a képviselőházban a Demokrata Párt 25-30, a szenátusban legalább négy plusz helyet szerezne - mondta John Zogby. Az egyik legismertebb amerikai közvélemény-kutató azonban azt is hozzátette, hogy a hátralévő csaknem két hétben még sok minden változhat. Minden lehetőséget beszámítva az alsóházban a liberális ellenzék 8-40 mandátummal szerezhet többet, mint a kormányzó konzervatívok. A 435 helyből 15-öt kell átbillenteni ahhoz, hogy a Republikánus Párt elveszítse többségét. Erre jó esély van, olyannyira, hogy - mint az elnök fogalmazott - egyes demokrata politikusok "már a függönyt választják új irodáikba". A szenátus már nehezebb falat: itt a száz tagból most csak 33-at választanak újjá, a demokratáknak tizenöt republikánus mandátumból kellene megszerezni hatot.

A demokraták nevében Nancy Pelosi - aki könnyen a képviselőház elnöke lehet - azt ígérte, nem tűzik napirendre George W. Bush felelősségre vonását. Ehhez különben is kétharmados szenátusi többség kellene. Ám a törvényhozás két házából az egyiknek az elvesztése is "béna kacsává" tenné az elnököt. A liberálisok vizsgálóbizottságok sorozatát állíthatnák fel, és költségvetési befolyásuk révén ellehetetleníthetnék a Fehér Ház belpolitikai kezdeményezéseit.

A választások legfontosabb kérdése az iraki háború. Abban az értelemben is, hogy a polgárok, szinte népszavazásszerűen, ehhez képest határozzák meg álláspontjukat - másrészt a jobboldal összeomlása megnehezítené Bush eddigi politikájának folytatását. A Fehér Ház éppen ezzel kampányol, azt sugallja, hogy a demokrata győzelem a terroristák malmára hajtaná a vizet.