Mondta is Orbán meg nem is

Heves hullámokat keltett még tegnap is Orbán Viktornak az Európai Néppárt kedd esti frakcióülésén elmondott beszéde, melyben többek között - az MTI akkori közleménye szerint - azt mondta: "az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak".

A beszéd első napi magyarországi médiafogadtatása arra kényszerítette a Fidesz EP-képviselőit, hogy magyarázó nyilatkozatot tegyenek közzé. Hasonló lépésre szánta el magát Hans-Gert Pöttering, a Néppárt frakcióvezetője. A fideszes európai parlamenti képviselők közben levélben fordultak Poul Nyrup Rasmussenhez, az európai szocialisták elnökéhez, visszautasítva annak - lapunkban is ismertetett - levelét, melyet az ő elnöküknek, Wilfried Martensnek írtak. Martensnek újabb levelet is kézbesíthet a postás. Ezúttal Kuncze Gábor írt neki, figyelmeztetve budapesti fellépésének körülményeire és következtetéseire. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke pedig keddre meghívta Orbánt a bizottság ülésére, magyarázza el pontosan, mire gondolt Strasbourgban.

Orbán tegnap már a magyar politikai és morális válságról tájékoztatta Angela Merkelt, a CDU elnökét. A beszélgetésről sem Orbán, sem a CDU vezetése nem kívánt tájékoztatást adni lapzártánkig, a Fidesz elnöke csak annyit mondott: elvi egyetértés volt közöttük, de nem tudni pontosan, miben. Berlini tudósítónk, Inotai Edit információi szerint Orbán külön felhívta a kancellár asszony figyelmét a hétfői tüntetések rendőri túlkapásaira. A helyzet kulcsa azonban nyilatkozata szerint a szocialisták kezében van. Kérdésünkre, hogy pontosan hogy képzeli a strasbourgi beszédében mondottakat, hosszú történelmi eszmefuttatásba kezdett: az 1956-os forradalom megkímélte a nyugati országokat attól, hogy saját bőrükön tapasztalják meg a kommunizmust.

Az ötvenes években ugyanis számos nyugati országban hatalomközelben voltak a kommunista pártok, de '56 megmutatta a kommunizmus valódi arcát. Így a rendszertől megmenekült a Nyugat, de a kommunista örökséggel, amelyet a kelet-európai országok hoztak magukkal, már az egész Európai Uniónak együtt kell megküzdenie. Ennek az örökségnek a része az intézményesített korrupció, a szegénység, a kizárólagos hatalomra törekvés és a hazugság - vagy azok a "kültelki trükkök", amelyekkel a magyar kormány a költségvetést manipulálta. "A nyugati országoknak világossá kell tenniük, hogy ezekben a dolgokban nem nyújtanak segédkezet" - tette hozzá Orbán.

A Fidesz európai parlamenti képviselői szerint "a Fidesz elnöke az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a költségvetési felelősség fontossága mellett tette le voksát Strasbourgban". Közleményük szerint "az otthoni sajtótudósítások azt a látszatot keltik, mintha Orbán Viktor az európai pénzügyi támogatások megvonását kérte volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy mind Orbán Viktor, mind a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ma is, mint ahogy az elmúlt két évben folyamatosan, azért küzdött, hogy Magyarország minél nagyobb európai uniós fejlesztési támogatást kapjon, de kiállt az európai források átlátható és korrekt kezeléséért is."

Szájer József fideszes politikus, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese lapunk Strasbourgban tartózkodó tudósítójának, Kis Tibornak nyilatkozva hangoztatta: hazugság, hogy Orbán a hét eleji néppárti '56-os megemlékezésen azt követelte volna, hogy vonják meg Magyarországtól az uniós támogatásokat. Mint Szájer rámutatott, Orbán általánosságban beszélt arról, hogy korrupt, hazug, a költségvetési ügyeket átláthatatlanul intéző kormányoknak az unió nem nyújthat segédkezet. Nem volt szó azonban semmilyen formában az ülésen arról, hogy konkrét országoknak szóló uniós támogatást kellene bárkitől megvonni.

A fideszes képviselők Strasbourgban igyekeztek, hogy semmit ne bízzanak a véletlenre, s szavainak visszavonására kérték Rasmussent, az Európai Szocialisták Pártjának elnökét, arra a levelére reagálva, amelyet az Európai Néppárt elnökéhez, Martenshez intézett. Feltételezésük szerint Rasmussent "valakik valamiért csúnyán félrevezették", s meghívták őt Magyarországra, hogy saját szemével győződhessen meg arról, mi az igazság. Beszállt a vitába Pöttering, a Néppárt frakciójának vezetője is, aki szerint egyes magyarországi sajtóorgánumokban nyilvánvalóan tévesen értelmezték Orbán beszédét. Közleményében arról beszélt, hogy "az ülésen jelen lévők tanúsítják: Orbán Viktor nem mondta, hogy az Európai Uniónak meg kellene vonnia a támogatást Magyarországtól".

A kritikus oldalon viszont levelet írt Martensnek Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke azt kérte a Néppárt elnökétől, vesse latba befolyását Orbánnál, hogy az Országgyűlésben politizáljon, őszintén tárja a magyar választók elé a Fidesz elképzeléseit, és nyújtson az ország számára modern kereszténydemokrata alternatívát. Kuncze felhívta Martens figyelmét, hogy "egy olyan országban tartott beszédet, amelyet a világháború előtti és a világháborút követő diktatúrák tanítottak meg arra, milyen iszonyatot tud művelni a tények politikai célból történő elferdítése".

Rendkívüli ülésen hallgatná meg az Országgyűlés európai ügyek bizottsága Orbánt jövő kedden, hogy elmondhassa Strasbourgban képviselt véleményét - közölte a testület elnöke, Eörsi Mátyás. Az SZDSZ képviselője szerint Orbán kijelentései úgy értelmezhetők, mintha a Magyarország számára nyújtandó, mintegy 8000 milliárd forintos pénzügyi támogatás megtagadására szólítaná fel az európai intézményeket.

Az Európai Bizottság levélben kért tájékoztatást Magyarországtól az október 23-i rendőri fellépésre vonatkozóan - értesült brüsszeli tudósítónk, Szőcs László. Ezt megkeresésünkre Friso Roscam Abbing, Franco Frattini európai bizottsági alelnök szóvivője megerősítette. - Hangsúlyozottan a tájékozódás a célunk, semmiféle következtetést nem vontunk le - mondta a szóvivő. Arra a kérdésünkre, hogy a magyar kormány véleményén túl másokéra is kíváncsiak-e, Roscam Abbing azt felelte: nyitottak más források információira is, de a bizottság "fő kapcsolódási pontja" Budapesten a kormány, amelynek meg kell adni az első lehetőséget álláspontja kifejtésére. A másik fő EU-csatorna, amelyen keresztül "ügy lehet" Brüsszelben a hétfői rendőri fellépésből, az Európai Parlament. A "rendőri brutalitás" verziójára hajló néppárti frakció egymaga öszsze tudná gyűjteni az EP-vizsgálóbizottság felállításához szükséges aláírásokat, az viszont kétséges, hogy az EP házbizottsága, az ún. elnökök konferenciája zöld utat adna-e egy ilyen testületnek.

 
 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.