Leállított beruházás választások után
Legutóbbi rendkívüli ülésén vizsgálóbizottság felállításáról döntött a veszprémi önkormányzat: az alkalmi testületnek azt kell kiderítenie, hogyan kezdődhetett meg érvényes építési engedély nélkül a multifunkciós sportcsarnok kivitelezése, kiket terhel felelősség az elkerülhetetlennek látszó, vélhetően több millió forintos építészrendészeti bírságért.
A rendkívüli testületi ülés alkalmat adott arra is, hogy az önkormányzat új tagjai megismerkedjenek a már megkezdett beruházással. Számos városatya most szembesült azzal, hogy a rendezvénycsarnokot olyan formában fogják megépíteni, amilyenre Magyarországon még nem volt példa. Az egyedülálló kísérlet nagy vonalakban egy PPP-konstrukcióra hasonlít.
A Public Private Partnership (PPP) lényege, hogy a megépítendő létesítmény a kivitelező-beruházó cég tulajdonában és üzemeltetésében marad 15-20 évig, a majdani tulajdonos bérleti-szolgáltatási díjat fizet a kizárólagos használatért, a futamidő végén pedig jelképes áron megvásárolhatja az ingatlant. A veszprémi csarnokot eredetileg a Nemzeti Sporthivatal által meghirdetett Sport XXI létesítményfejlesztési program részeként építették volna meg, amelynek keretében a város 747 millió forintos állami támogatáshoz juthatott volna. Az előző – kormánypárti többségű – képviselő-testület viszont az idén nyáron váratlanul úgy döntött, nem kér a Sport XXI programból. Az ok igen egyszerű: a 2006 elején kiírt pályázatra jelentkező konzorciumok túl drága ajánlatokat tettek.
– Számításaink szerint a kiválasztott ingatlanon 15 év alatt kilencmilliárd forintba kerül egy 4500 férőhelyes sportcsarnok felépítése és használata – mondja Hartmann Ferenc, Veszprém korábbi szocialista alpolgármestere, aki jelenleg a közgyűlés MSZP-frakcióját vezeti. – Ehhez képest a legolcsóbb beérkezett ajánlat is 2,4 milliárd forinttal volt drágább. Ezek után döntöttünk úgy, hogy a PPP-konstrukció alapvonásait megtartva saját kezünkbe vesszük a beruházást.
A dolog annyiban hasonlít a PPP-re, hogy nem közvetlenül az önkormányzat fogja megépíteni a csarnokot. A város közbeszerzési pályázatot írt ki, amely szerint 2008 januárjától 15 éven keresztül évi 600 millió forintért kíván vásárolni olyan szolgáltatásokat, amelyeket csak egy multifunkciós rendezvénycsarnok képes kielégíteni. Ezen a pályázaton tehát csak olyan cég nyerhet, amely 2007 végéig képes felépíteni Veszprémben egy 4500 fős csarnokot. Bár a közbeszerzési pályázat hivatalosan még nem zárult le, valójában egyetlen vállalkozás, a 90 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Veszprém Zrt. képes teljesíteni az előírt feltételeket.
A Veszprém Zrt. – pontosabban az általa létrehozott projektcég – 15 év alatt kilencmilliárd forintot kap majd a várostól. Ugyanakkor a létesítmény megépítése a számos kiegészítő infrastrukturális beruházással együtt 4,5 milliárd forintba kerül, amit a vállalkozásnak már most elő kell teremtenie.
– A fejlesztést teljes egészében hitelből finanszírozzuk – mondja Csermák Zoltán, a Veszprém Zrt. vezérigazgatója. – A kivitelezést egy jórészt helyi cégekből álló konzorcium végzi. A létesítmény 15 év után jelképes összegért, tíz euróért kerül majd át a város tulajdonába.
Az új összetételű veszprémi önkormányzat számos tagja jelezte: nincs meggyőződve arról, hogy a beruházás sajátos konstrukciója a város érdekeit szolgálja. Többen is felvetették, honnan lesz pénze az önkormányzatnak az évi 600 millió forintos fix kiadásra, illetve hogyan tölthető meg programokkal, rendezvényekkel egy ekkora méretű létesítmény? Debreczenyi János, az új fideszes polgármester elsősorban azt kifogásolta, hogy az önkormányzatnak nincs közvetlen befolyása a beruházás menetére, ellenőrzésére. A városvezető szerint egyebek között éppen ezzel magyarázható, hogy érvényes építési engedély nélkül kezdődhetett meg a kivitelezés.
Hartmann Ferenc viszont azt mondta: közös a felelősség, hiszen az előző képviselő-testület tagjai, valamint a Veszprém Zrt. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai is tisztában voltak azzal, ha nem kezdődik el 2006 nyarán az építkezés, akkor 2007 végéig nem lehet majd befejezni a munkálatokat. A szocialista politikus szerint az is köztudomású, hogy az építési engedélykérelmet jóval a kivitelezés megkezdése előtt, már 2005 májusában benyújtották. A volt alpolgármester szerint a vizsgálóbizottság felállítása valójában politikai támadás az előző városvezetés ellen.
Mindenesetre az ügyben építéshatósági feladatokat ellátó balatonfüredi polgármesteri hivatal október elején leállíttatta a sportcsarnok építését. Információink szerint az építési engedély kiadása még hetekig elhúzódhat. Hartmann Ferenc szerint a késedelem miatt nincs reális esély arra, hogy a jövő év végéig elkészüljön az új veszprémi sportcsarnok.
