Tiszteletbeli magyar bluesman

Ripoff Raskolnikov osztrák bluesgitáros-énekes szinte hazajár Magyarországra, s az elmúlt húsz évben elmaradhatatlan szereplője a hazai blues-színpadoknak. Nem csoda, hogy ötvenedik születésnapját is az A38 hajón ünnepelte. Miként az sem, hogy legújabb lemeze szintén Magyarországon jelent meg.

– Szeretek Budapesten játszani, különösen itt, az A38 hajón. Jó a hangulat, jó a hangzás, jó a közönség – indokolta folyékony magyarsággal Ripoff Raskolnikov, hogy miért az egykori kőszállító uszályból átalakított kulturális centrumot választotta a hivatalos lemezbemutató koncert helyszínéül. Persze nem csak Budapesten játszotta élőben az anyagot, többek között Szegeden, Veszprémben, Zentán, és szülővárosában, Grazban is.

Raskolnikov a hetvenes–nyolcvanas években főként utcazenélt Európa különböző nagyvárosaiban. Kezdetben az európai népzenékért rajongott, különféle alkalmi társulatokban hegedült és énekelt, később rátalált az amerikai feketék folkzenéjére, a bluesra, nyakig elmerült benne, és azt az elmúlt két évtizedben tipikus közép-európai ízzel töltötte meg. A kritikusok Joe Cockerhez és Tom Waitshez szokták hasonlítani, míg ő maga Robert Johnsontól Van Morrisonig jelöli meg zenéjének forrásait.

1987 novemberében, magyar barátai meghívására látogatott el először hozzánk, és akkor mindjárt két koncertet is adott: egyet szólóban, egyet pedig a 20th Century Blues Band élén. S annyira jól érezte magát, hogy ettől kezdve több-kevesebb rendszerességgel visszajárt.

A nyolcvanas években létrehozott osztrák zenekara, a 20th Century Blues Band – nevéhez méltóan – 1999-ban adta búcsúkoncertjét. Mint Ripoff mondta, olyan volt már, mint egy régi házasság: jól ismerték egymást, de sokszor hiányzott már belőle az izgalom és az előrelépés. Ráadásul a kilencvenes évek derekától a blues műfajában egyre nehezebbé vált fenntartani egy komplett zenekart, ezért Ripoff is egyre többet játszott inkább szólóban vagy alkalmi partnerek társaságában.

Talán ezért is alakult úgy, hogy „zenekaros” lemezt utoljára 1995-ben adott ki, a kizárólag saját dalokat tartalmazó Wear and Tear az év egyik legjobb rhythm & blues albuma lett. Azóta készített két, alapvetően egy szál gitár kíséretében felénekelt szólókorongot, s a sors fintora, hogy a most megjelent Everything Is Temporary című lemezzel párhuzamosan egy másik anyag is készült, melyen az egyik salzburgi színház felkérésére, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés című művéhez komponált dalai hallhatóak.

De fókuszban mégiscsak az Everything Is Temporary áll, melyet kivétel nélkül magyar blues-muzsikusok – Nagy Szabolcs (zongora), Kepes Róbert (basszusgitár), Gyenge Lajos (dob) – társaságában rögzített. Hamisítatlan Raskolnikov-szerzemények hallhatók rajta, erőteljes, érzelmekkel teli bluesok, balladák.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.