Szelektív gyűjtés: európai iskolák
Párizs európai csúcstartó: nemcsak az idegenforgalomban (ide érkezik a legtöbb turista a kontinens fővárosai közül), hanem a hulladéktermelésben is; az egy főre jutó éves mennyiség 204,5 kilogramm (ez az országos átlag, a párizsi érték valamivel még magasabb), ami a legtöbbnek számít a kontinensen. Aki a városban jár, tapasztalhatja ugyan, hogy lépten-nyomon gyűjtőszigetekbe botlik, de azt is, hogy ettől nem kevesebb az eldobált szemét az utcákon.
Amúgy ahány ország, (majdnem) annyi szokás Európában a szelektív hulladékgyűjtés napi gyakorlatában. Különbözőek az eredmények is, de - Robin Miege, az EU környezetvédelmi főigazgatóságának szakértője szerint - nemcsak az eltérő rendszerek miatt: a gazdasági környezet, illetve a lakosság szeméttermelési hajlandósága és környezettudatossága legalább annyira befolyásolja a gyűjtés hatékonyságát, mint a kiépített infrastruktúra.
Hogy melyik a leghatékonyabb megoldás, azt a párizsi "szelektálós" konferencia talán legfőbb tanulsága szerint nehéz eldönteni. Európában ma átlagosan a csomagolási hulladék 60 százalékát gyűjtik be különválogatva. Az egy főre jutó átlagos gyűjtési teljesítmény 64,1 kilogramm. A gyűjtési listát Belgium, Hollandia és Dánia vezeti, mindhárom helyen a kibocsátott szemétmennyiség több mint 92 százalékát visszagyűjtik. A régóta rigorózusan gyűjtögető Svédország még a középmezőnybe se került be.
Magyarország a maga fejenként 7 kilogramm körüli értékével egyelőre a sereghajtók között van, igaz, nálunk alig három-négy éve működik az országos szelektív gyűjtés. Pozitív eredményt - Viszkei György, a magyar Pro Europe-tag Ökopannon Kht. ügyvezetője szerint - főként a begyűjtött anyagok tisztasága tekintetében tudunk felmutatni: ez pillanatnyilag 95 százalékos, messze felülmúlja az európai átlagot (a fő ok, hogy egyelőre csak a lakosság 25-30 százaléka, azaz a leginkább környezettudatos hányad szelektál).
Budapest teljesítménye országosan és európai összehasonlításban is kiemelkedően gyenge. A kétmilliós fővárosban összesen 600 gyűjtősziget működik, s idén annak ellenére sem telepítenek egyetlen újat sem, hogy a budapestiek általános tapasztalata a konténerek folyamatos túltelítettsége. Egy ekkora városban (már ha továbbra is kizárólag a gyűjtőszigetes módszert erőltetik, és nem próbálnak közelebb menni az emberekhez) legalább 2000 szigetre lenne szükség - az alultervezett rendszer most állandóan "csúcsra járatva" üzemel, így kerül a szelektíven gyűjtött szemét az edények mellé.
A budapesti gyűjtőrendszer más tekintetben is rugalmatlan: a szolgáltató FKF Rt. ragaszkodik hozzá, hogy a tejes- és gyümölcslés dobozokat a leggyakrabban megtelő papíros konténerekbe dobják, holott vidéken sok helyütt a fémes konténer van erre kijelölve. Országosan is a gyűjtőszigetek hegemóniája jellemző, a hatékonyabb, de fajlagosan drágább házhoz menő zsákos gyűjtést a szolgáltatók nem kedvelik (a lakosság - azon a pár helyen, ahol bevezették - annál inkább).
A régi EU-tagok közül Görögországnál jobban, Portugáliánál kissé rosszabbul állunk, az új tagok közül Észtország, Szlovénia és Csehország is előttünk jár a szelektálásban (is).
