Huszonnégy évet kapott a volt Enron-vezér
Életfogytig tartó börtönbüntetést követelt az Enron egyik volt dolgozója az 52 éves Jeffrey Skilling volt vezérigazgatónak, mert szerinte a cég összeomlását néhány ember kapzsisága okozta. A bíró 24 évet sózott Skilling nyakába, bár a vádlott végig ártatlanságát hangoztatta. Az ítélethirdetés után is azt mondta, fellebbez, és bebizonyítja igazát. Nem akart kárt okozni senkinek -bizonygatta -, de azt elismerte, beosztottai között akadtak, akik csaltak.
A hírhedt ügy főszereplője hatvanmillió dollárra becsült vagyonának legnagyobb részét is elveszti. Negyvenötmilliót kártérítési alapba helyeznek, míg a többit elviszik az ügyvédek. "Jó hír" viszont Skilling számára, hogy jó magaviselet esetén évente 54 napot elengednek a büntetéséből, ha börtönbe kell vonulnia.
Az ügy többi részvevője is túl van a bírósági eljáráson. Kenneth Layt, az Enron alapítóját bűnösnek találták, de az ítélet kihirdetése előtt meghalt. Andrew Fastow pénzügyi igazgató, aki mindent megbánt, és segítette a bonyolult visszaélések feltárását, hat évet kapott.
Az USA hetedik legnagyobb vállalataként jegyzett Enron energetikai cég 2001 decemberében omlott össze, amikor kiderült: a vezetőség könyvelési trükkökkel eltitkolta a valóságos helyzetet, nem számolt be a részvényeseknek az adósság mértékéről, és felnagyította a profitot. Több ezer ember veszítette el állását, az árfolyamok zuhanása nyomán a befektetők zsebéből összesen hatvanmilliárd dollár tűnt el, a nyugdíjalapból pedig kétmilliárd.
Az eset megrázta a Wall Streetet, mert kiderült: az Enron csupán a jéghegy csúcsa. Hasonlóan súlyos büntetésben részesült például Bernard Ebbers, a WorldCom és Dennis Kozlovski, a Tyco International vezére is. Szintén az Enron okozta az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég bukását.
Bush elnök 2002-ben kormányzati bizottságot hozott létre a vállalati csalások visszaszorítására. A törvényhozásban megszületett a Sarbanes-Oxley-törvény, amely szigorította a számviteli szabályokat. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - az FBI jelenleg négyszáz ügyben nyomoz, jórészt részvényopciós visszaéléseket próbál felfedni. A felmentő bírósági ítéletek az utóbbi időben azonban azt is jelzik, milyen nehéz sikeresen végigvinni az eljárásokat, miközben üzleti csoportok azért lobbiznak a törvényhozásban, hogy enyhítsék az előírásokat, mert betartásuk túl sokba kerül.