John Reid brit belügyminiszter az alsóházban közölte: első szakaszban, "átmeneti időszakra", a két balkáni államból csakis a szakképzetlen munkaerő kaphat majd januártól a szigetországban munkavállalási engedélyt. Ezt kizárólag "specifikus ágazatokra" adják majd ki, olyanokra, amelyek munkahelyeit a britek nem töltik be. A szakképzetlen dolgozók sem vállalhatnak azonban munkát korlátozatlanul, az éves kvótát csaknem húszezer főben állapították meg. Ez a létszám gyakorlatilag megfelel annak a kvótának, amelyet a britek eddig az unión kívülről érkezők számára tartottak fent. A munkáltatónak egyébként bizonyítania kell, hogy honi munkaerőt a tevékenységre nem talált. A mégis munkahelyhez jutó "szerencsések" semmiképpen nem juthatnak szociális segélyhez, illetve lakáshoz sem. Jó hír volt viszont, hogy nem korlátozták a szigetországban céget alapító románok és bolgárok számát.

Hasonló intézkedéseket jelentett be Írország, annyi különbséggel, hogy Dublin a két balkáni országból érkező munkavállalókat a munkavállalási engedély kibocsátásakor az unión kívülről érkezettekkel szemben előnyben részesíti. Németország viszont a védzáradék életbeléptetése mellett döntött, és két évre teljesen lezárta munkaerőpiacát a románok és a bolgárok előtt.

Calin Popescu Tariceanu román kormányfő szerint az intézkedések "közép- és hosszú távon rossz befektetésnek" fognak bizonyulni. Kifejtette: a védő intézkedések azért is meglepőek, mert a nyugati országokat ma már nem fenyegeti a román munkavállalók áradata. Akik Nyugaton akartak dolgozni, azok már ott vannak, a felpörgött román gazdaság pedig jelentős konkurenciát jelent.

Jelenleg Romániában 4,6 millió munkavállalót tartanak számon, a munkanélküliség pedig 5,3 százaléknyi. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a munkaerő jelentős része Nyugaton dolgozik. Számukat a munkaerő migrációját figyelemmel követő nemzetközi szervezetek 2-2,2 millióra teszik. Ha azonban az egyes nyugati országokban hivatalosan, avagy feketén dolgozó románok becsült számát összeadjuk, az eredmény a négymilliót is meghaladhatja.

Tény azonban, hogy az általuk hazautalt pénzek összege tavaly 3,6 milliárd euróra rúgott, pedig 2004-ben még csak 2,8 milliárd euró volt. A nyaranta hazalátogató "stranierik" - ahogyan manapság őket Romániában olasz szóval nevezik - tavaly például 8,9 milliárd eurót váltottak be lejre.

Magyarország álláspontja egyelőre nem ismert. A kabinet még nem döntött Románia és Bulgária EU-csatlakozása kapcsán arról, megnyitja-e a hazai munkaerőpiacot a két ország munkavállalói számára.

Úton az unióba