Kockázatok és milliós mellékhatások
"Nem szeretem azt a jakobinus szemléletet, ami a kamarában eluralkodott, és ezért egy kicsit hátrébb húzódtam. Állandóan csak tiltakozunk és tüntetünk. Saint-Just volt olyan fáradhatatlan forradalmár, aki csak a vérpadon tudta kipihenni magát. Nem kell mindig csatába hívni az egész gyógyszerész-társadalmat. Túlterheltek a patikusok, többségük 12 órát dolgozik, önmagukat zsákmányolják ki. Olyan vezetőségre lenne szükség, amelyik megfelelő szakértelemmel és komoly szakértői támogatással tárgyalhatna az egészségügyi hatóságokkal. A problémák zömét ugyanis tisztességes tárgyalási készséggel meg lehet oldani, vagy legalábbis el lehet jutni az alkupozícióhoz."
A fenti idézet a Magyar Gyógyszerész Kamara tiszteletbeli elnökétől származik. Dr. Szabó Sándor 2003-ban azt követően nyilatkozott így egy szaklapban, hogy búcsút intett etikai bizottsági tagságának. Szabó doktor nem akárki a gyógyszerészszakmában. Elsősorban az ő érdeme, hogy 1994-ben, a parlamenti ciklus utolsó ülésnapján megszületett a ma is érvényben lévő patikatörvény.
A patikusok - pontosabban a Hávelné dr. Szatmári Katalin köré összezáró kamarai mag - azért küzdenek, hogy az 1994-ben megalkotott törvény sáncai mögött fennmaradhasson piaci erőfölényük. Hogy csak ötezer lakosonként lehessen patikát alapítani, pár száz méteres körzetben egyébként se lehessen versenytárs.
A szakma által szent tehénnek kikiáltott patikatörvény szerint gyógyszertárat csak egyéni vállalkozó, illetve betéti társaság működtethet. A gyógyszertár működtetőjének ezenkívül - számos igazolnivaló mellett - rendelkeznie kell személyi joggal is, amit kezdetben a végzettség és a szakmai gyakorlat alapján az egészségügyi tárca "adományozott", később 2002-ben ez a jog átkerült a gyógyszerészkamarához. A patikatulajdonosok jelenleg a piacon "adják-veszik" a személyi jogot, s bár a kamara tagadja, több eset igazolja, hogy a személyi jog jó pénzért áruba bocsátható.
Az egészségügyben "gyüttmentnek" számító Bognár Gyula például vett egyet. 1996-ban úgy döntött, patikát alapít. Ez a "kalandja" akkori áron 30 millió forintba került. A Pacsirta-Napholcz Patika Betéti Társaságot a Cégbíróság a budapesti Pacsirtamező út 49. szám alá jegyezte be. Bognár Gyula családi cége 1999-ben megnyithatta a patikát, ám az induláshoz szüksége volt egy olyan gyógyszerészre, aki a személyi jogával tagja lesz a működtető bt.-nek (ezt is előírja a törvény). A bt. ezért munkát és tulajdonjogot "adott" dr. Szénási Péternének. Bognár Gyula, aki pénzét kockáztatta az egészségügyben, olyan feltételt kötött ki, hogy amennyiben a "beszálló" patikus megválna a cégtől, a személyi jogot átadja, s ezzel nem bénítja meg a gyógyszertár működését. A felek között 2000-ben megromlott a viszony, Szénásiné végül hatmillió forint átvétele után hagyta el a társaságot. A személyi jogot viszont a mai napig nem adta át, ellenben a tulajdonost bírósági hercehurcára kényszerítette. A Pacsirta hol bezárt, hol kinyitott (négy hónapja megint zárva van). Szénásinét az említett ügy miatt a gyógyszerészkamara budapesti etikai-fegyelmi bizottsága kizárta soraiból, de az országos "másodfok" érvénytelenítette a határozatot.
A személyi jog, mint neve is mutatja, személyhez kötött. Át is engedhető, de csak a gyógyszerészkamara másik tagjának. Elvételéhez a szabályok súlyos megsértése szükséges (a hatmillió forint elfogadása, láttuk, nem az). A személyi joggal kapcsolatban már jóval több mint száz komoly ügy keletkezett, sok a bíróságokra is eljutott.
Igaz, az egymást az ötezres szabály vagy a területi korlátok megsértése miatt följelentő patikusok nevében majd minden esetben ügyvédek járnak el (a Pacsirta a kilencedik perénél tart, ügyei az összes magyar bírósági szintet megjárták). Dr. Szabó Sándor nem utolsósorban erre hivatkozott, amikor hátat fordított az etikai bizottságnak. "Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy ügyvédek vitatkoznak az etikai bizottság ülésein, miközben az érintett gyógyszerész meg sem jelenik."
Szabó doktor keserű nyilatkozatában utalt a kamarában uralkodó felfokozott állapotok tarthatatlanságára is. "A munkatársi kapcsolatok szabályozása a legnehezebb, mert az irigység, a féltékenység, és bizonyos fokig a lustaság is befolyásolja ezeket. Az összes etikai-fegyelmi ügy 80 százaléka ezekről szól. Tiltakozik a patikus, ha a másik patikát nyitott a közelében, vagy ha három lakos még hiányzott az ötezerhez, esetleg a másik három nappal korábban nyitott ki és így tovább..."
A most tervezett változtatások közt szerepel, hogy megszüntetik a kötelező kamarai tagságot, s megvonnák a Magyar Gyógyszerész Kamarától a személyi jog adományozásának kiváltságát is. Az átadás engedélyezése az országos tiszti főgyógyszerészhez kerülne.
A kamarában - amelynek köztestületi, hatósági feladatait is elvonnák - nemsokára elnökválasztás lesz. Hávelné dr. Szatmári Katalinnak a szabályok szerint távoznia kell, mert kitöltötte második ciklusát is.
Ki lesz az utódja? Beavatottak szerint a patikaügyben szintén otthonosan mozgó Mikola család jó öt éve méregeti az elnöki széket. De ez már egy másik történet.
