A Honvédelmi Minisztérium eredetileg a Dél-Dunántúl legmagasabb pontján, a 682 méteres Zengőn akarta megépíteni a térség légterét ellenőrző lokátort. A környékbeli zöldek tiltakoztak a természetvédelmi területen megvalósuló beruházás ellen, s ezért a kormány tavaly ősszel felszólította a honvédelmi tárcát: vizsgálja meg, hogy a Pécs feletti Tubes hegy védettséget nem élvező, 611 méter magas csúcsa - amin amúgy is áll már egy katonai objektum - alkalmas-e a radar befogadására. A lokátor Tubesre telepítése ellen viszont a baranyai megyeszékhely zöldérzelmű lakói és a radar hatásaitól szorongó pécsiek emelték fel szavukat.

A lokátort elutasító pécsi civilek egy csoportja 2005 végén létrehozta a Civilek a Mecsekért Mozgalmat (CMM), s ez a szerveződés igyekszik integrálni a radar ellen protestálókat. A CMM a múlt hónapban aláírásgyűjtésbe kezdett: a mozgalom célja ezzel az, hogy a pécsiek népszavazáson döntsenek arról, legyen-e radar a Tubesen, vagy sem. Vicze Csilla, a CMM szóvivője elmondta, hogy a megfelelő számú aláírás már összejött: az íveken 13 ezer 700 név olvasható. (A referendum kikényszerítéséhez a pécsi választópolgárok 10 százalékának az aláírását - vagyis csaknem 13 ezer szignót - kellett összegyűjteni október 27-ig. A népszavazás akkor lesz érvényes, ezáltal ügydőntő, ha képes lesz mozgósítani a választópolgároknak több mint a felét.)

A referendum kiírásáról az aláírások valódiságának ellenőrzése után dönt a helyi választási iroda. A népszavazáson arra a kérdésre kell válaszolniuk a pécsieknek, hogy épülhet-e katonai objektum a Tubesen, vagy sem. Ha a referendum érvényes lesz, és a szavazók elutasítják a radart, akkor a pécsi közgyűlésnek úgy kell módosítania a város rendezési tervét, hogy a Tubesre ne épülhessen lokátor.

A honvédelmi tárca elkészítette az építendő lokátor környezeti hatástanulmányát, ám azt csak novemberben kívánják nyilvánosságra hozni és vitára bocsátani. Eddig a HM szakemberei már többször tartottak fórumot a radarról, és próbálták bizonyítani azt, hogy az objektum nem veszélyezteti a Pécsen élők egészségét és biztonságát.

Amúgy a Zengőn és a Tubesen kívül szóba jött még más dél-dunántúli helyszín is a radar telepítésére. 2004 őszén - a HM felkérésére - egy akadémikusokból álló, tárcaközi bizottság megvizsgálta, hol lenne a régió lokátora a legjobb helyen: akkor a Tolna megyei Mórágy határát találták a legalkalmasabbnak. A szaktárca ezt a helyszínt mindeddig elvetette, mivel az alig 302 méter magas mórágyi fennsíkról a régió légtere kevésbé ellenőrizhető, mint a Tubesről. Ha a tárca Mórágyra vinné az objektumot, akkor itt is megkezdődne a tiltakozás - állítja a 830 lelkes falu polgármestere, Garay János, aki szerint nemcsak a helybéliek, hanem a bonyhádi kistérség valamenynyi települése protestálna a létesítmény ellen.

Persze aligha lehetne találni már olyan helyszínt a radarnak a Dél-Dunántúlon, ahol a környékbeliek ne emelnék fel a szavukat. Amikor szó került arról, hogy esetleg a Tenkes-hegyen is elképzelhető a radar, akkor a villányi és a siklósi bortermelők, valamint a harkányi panziótulajdonosok azonnal jelezték, hogy sosem nyugodnának bele egy ilyen beruházásba.