Két év kell az átfogó környezeti kármentesítéshez, további öt év a folyamatos ellenőrzésekre, így csak 2013-ban jelenthető majd ki biztosan, hogy sikerült végleg megtisztítani a pétfürdői egykori katonai üzemanyag-tároló telepet - hangzott el azon a bemutatón, amelyen ismertették a most induló kármentesítés részleteit. A szakértők elmondták: a beruházás nélkül hamarosan szennyezetté válna Pétfürdő felszín alatti vízkészlete.

A Veszprém megyei településtől északra egy dombon lévő 27 hektáros területet 1960-tól a rendszerváltozásig a szovjet hadsereg használta harci és egyéb járművei üzemanyagának tárolására, valamint töltőállomásként. Az eleve korszerűtlen technológia alkalmazása, a fegyelmezetlen üzemeltetés, továbbá a karbantartás elhanyagolása miatt a telep talaja és a talajvíz az évtizedek során kerozinnal, gázolajjal és benzinnel is erősen szennyeződött.

Az ingatlan 1990-ben újra a magyar állam kezébe került, majd 1997-től a fővárosi székhelyű Petrotár Kft. lett a tulajdonosa. A cég hosszú távú szerződés alapján az országos stratégiai üzemanyag-tartalékok tárolásával és kezelésével foglalkozik. A feladat elvégzéséhez az elmúlt évtizedben megépítettek öt darab egyenként húszezer köbméter kapacitású modern tárolótartályt, amelynek eredményeként a telepen jelenleg folyó tevékenység már nem jelent veszélyt a környezetre.

- A vállalkozás eddig is a nyereségének a jó részét a korábbi évtizedekből származó környezeti károk elhárítására fordította, azaz nagyjából hatszázmillió forintot költöttünk a talaj és a felszín alatti vizek megtisztítására, ám ezek a részmunkák nem helyettesíthették azt az átfogó beruházást, amelyhez most uniós és állami támogatást kaptunk - mondta Vermes György, a Petrotár Kft. ügyvezetője. A magyar állam kiemelt feladatnak tekinti a projektet, épp ezért a cégnek nem kellett önrészt biztosítania a pályázatához: az Európai Unió 750 millió, a hazai költségvetés pedig 250 millió forinttal támogatta az egymilliárd forintos kármentesítést.

A munkálatok két nagy részből állnak: egyrészt eltávolítják a talaj felső rétegét, majd a mintegy 30 ezer köbméter földet biológiai úton megtisztítják, végül visszarakják a helyére. A projekt másik fő eleme a talajvíz megtisztítása, amelyhez megépítenek egy komplett vízelvezető rendszert, továbbá öt kutat is fúrnak a területen, hogy a kiszivattyúzott vízből eltávolíthassák a szennyező anyagokat.

Horváth Éva, az ötezer lakosú Pétfürdő polgármestere jelentősnek tartja a beruházást, mivel a helyi Nitrogénművek miatt amúgy is jelentős környezeti terhelés éri a települést, így égető szükség van ilyen projektekre.

A beruházás nélkül veszélybe kerülne a település vízbázisa