A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a konzervatív Konrad Adenauer Alapítvány szerda esti, az ötven évvel ezelőtti magyarországi eseményekkel foglalkozó rendezvényén elhangzott beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy ha nem lett volna 1956, az Európát kettéosztó vasfüggöny még mindig létezne, s állna az egykori Kelet- és Nyugat-Berlint szétválasztó berlini fal is. "Eddig még soha nem kértünk semmit ezért cserébe, most azonban azt kérjük, hogy november 4-e legyen a kommunizmus áldozatainak emléknapja" - jelentette ki Orbán Viktor, hangoztatva, hogy Európát 1956 mentette meg a kommunizmustól, még ha - mint fogalmazott - Magyarországot nem is tudta megmenteni.

A Fidesz vezetője szerint 1956 magasabb értelme az volt: a világ megismerhette, hogy mi a kommunizmus. 1956-ban a magyarok döntő bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy a kommunizmus téveszme, valójában államilag szervezett terror, a Szovjetunió pedig legyőzhető. "Mi nyitottuk meg a kaput a Szovjetunió későbbi összeomlásához" - fogalmazott a magyar ellenzéki politikus.

Beszédében Orbán Viktor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Európa megmenekült ugyan a kommunizmustól, de a kommunizmus örökségétől még nem. A posztkommunista országok európai uniós felvétele után Európának is meg kell küzdenie ezzel az örökséggel - jelentette ki. A problémák között említette a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hazug, csaló, s a kommunizmus örökségét támogató kormányokat. Ezeknek a kormányoknak nem szabad segítséget nyújtani - hangoztatta Orbán Viktor, szolidaritásra szólítva fel Európát. Szavai szerint a posztkommunista veszélyt ma az jelenti, hogy a politikai diktatúrák ideje lejárt ugyan, de a gazdasági diktatúráké még nem.

"Azt szeretnénk, ha Európa végsőkig ragaszkodna a demokráciához, a szociális piacgazdasághoz, s közösen lépne fel a gazdasági egyeduralom, a monopóliumok ellen" - jelentette ki a Fidesz vezetője.

A Német Kereszténydemokrata Párthoz (CDU) közel álló alapítvány rendezvényének keretében Orbán Viktor külföldi, köztük német újságírókkal folytatott beszélgetést, s ezen a magyarországi helyzettel foglalkozott. Úgy értékelte, hogy az országban rendkívül súlyos válság alakult ki. Ennek oka szavai szerint az, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hazudott a gazdaság állapotáról, az ország pénzügyi helyzetéről, s meghamisította az ezzel kapcsolatos adatokat. A Fidesz - jelentette ki Orbán Viktor - a válság demokratikus megoldása mellett van, elutasítva minden nem demokratikus eszközt. Az ellenzék vezetője utalt arra, hogy pártja aláírásgyűjtést indít a miniszterelnök lemondatása érdekében, továbbá népszavazást kezdeményezett a lakosságot sújtó legfontosabb kérdésekről. Hangoztatta, hogy a békés tüntetéseket folytatni kívánják, de fel akarják gyorsítani a referendum előkészítésének folyamatát.

A Fidesz elnöke elítélte a tüntetőkkel szemben október 23-án alkalmazott rendőri fellépést, az emberi jogok durva megsértésének nevezve azt. Kérdésekre válaszolva azt hangoztatta, hogy a demokratikus választások eredményeként hatalmon lévő Gyurcsány-kormány - mint fogalmazott - legális ugyan, de nem legitim. Szavai szerint nem legitim, mert becsapta az embereket, s nem rendelkezik a lakosság támogatásával.

Orbán elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint politikai ellenfeleit ellenségnek tekintené. "Demokrata vagyok, s egy demokrata számára nincs ellenség, csak rivális" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Fidesz bizonyos területeken hajlandó lenne együttműködni a szocialista párttal, de a miniszterelnökkel soha. Gyurcsány Ferenc mind politikai, mind erkölcsi szempontból elfogadhatatlan számunkra - fogalmazott a Fidesz elnöke.

Az előzetes program szerint Orbán Viktort csütörtökön fogadja Angela Merkel kancellár, a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke, s a Fidesz elnöke találkozik Helmut Kohl volt kancellárral is.

(MTI)