Kezdjük az üléssel. Akik órákat töltenek a képernyõ elõtt, vegyék fontolóra egy úgynevezett térdelõszék beszerzését, amellyel mérsékelhetjük a hát terhelését. A hagyományos széknek legyen kartámasza, és támlája a lehetõ legnagyobb felületen támassza meg törzsünket. A túl alacsony asztal se jó, arra nagyon rá kell hajolni, ami görbíti a hátat. Nyakunk védelmében vigyázzunk arra, hogy a monitor ne legyen túl magasan vagy túl alacsonyan. A mozgás hiánya testsúlynövekedéshez és elhízáshoz vezet, a vele járó komplikációkkal.

A folyamatos mozdulatlanság miatt sokkal intenzívebben jelentkezik a fáradtságérzés, esetleg fájdalomérzet. A vérkeringés lelassul, az anyagcseretermékek nem tudnak eltávozni az izmokból,
visszér, de akár trombózisveszély is felléphet. A rendelet szerint a munkáltató köteles a munkavégzésre vonatkozó követelményeit úgy meghatározni, hogy a munkavállalók képernyõ elõtti összes ideje napi hat óránál nem lehet több. Biztosítania kell azt is, hogy a munkát óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg.

A számítógépes egér rendszeres mozgatása, az állandó klikkelés a csontok és az inak számára hordoz veszélyeket. Mivel az egér használatakor az ember általában csak egy vagy legfeljebb két ujját mozgatja rendszeresen, az érintett ujjak, illetve az azokban lévõ csontok és inak nem tudják kipihenni magukat. A szervezet megpróbál tiltakozni az állandó igénybevétel ellen, és ezért kezdenek el fájni az ujjak, karok, vállak. Késõbb mindez átsugározhat a fejre és a gerincre is. Elvileg ín- vagy ínhüvelygyulladást bárki kaphat, aki rendszeresen a számítógép elõtt ülve dolgozik vagy játszik. A legnagyobb baj, hogy sokan megmosolyogják és alábecsülik ezt a problémát, holott az „egérbetegség" ellen is lehet – és kell – valamit tenni. Így például az egér mindig egy szinten legyen a billentyûzettel, az egérpadnak pedig az elülsõ oldalán magasabbnak kell lennie, mint a többi oldalon. Amennyiben valakinek már fájdalmai vannak, akkor a mozgásterápia segít.

A képernyõt a szem védelmében megfelelõ távolságra, szemmagasságba állítsuk. Mivel a monitor általában magasabban és messzebb van, mint a szokásos olvasási távolság, így különleges szemüvegre lehet szükség. A képernyõ tetejét érdemes a szem vonala alá helyezni, hogy lefelé kelljen nézni, így jobb a komfortérzet. Szemkárosító hatással járhat a monitor villódzása is. Teljes sötétben lehetõleg ne használjuk a gépet, gondoskodjunk megfelelõ háttérvilágításról. Az írott anyag, amit a számítógépes munka közben olvas, legyen olyan közel a képernyõhöz, amenynyire csak lehet, így minimálisra csökkenthetõ a fej és a szem mozgatása, valamint a fókuszálásbeli különbség. Ajánlott a különbözõ szûrõk alkalmazása is. A képernyõ szinte vonzza magához a szenynyezõdést, ezért rendszeresen tisztítani kell.

A notebook rendszeres használata nyomán elõször csak gyakrabban zsibbadnak az ujjpercek, majd a sokszor ölben tartott gép fölé görnyedõ hát miatt egyre nagyobb terhelésnek van kitéve a gerinc is. Sokan nagyon közelrõl nézik a notebook képernyõjét, miközben az optimális távolság 40 centiméter, az optimális látószög pedig körülbelül 20 fok lenne. Ezeknél sem árt legalább 20 percenként alapos izomnyújtó-testátmozgató gyakorlatsorozatot végezni.
A számítógép pszichológiai veszélyforrást is jelenthet. Tengerentúli kutatások szerint ma a számítógép-használók több mint kétharmada legalább egy, míg közel negyedük több tünettõl is szenved. Vannak internetfüggõk, másoknál a lövöldözõs-gyilkolós számítógépes játékok okoznak feszültséget, illetve a virtuális világ után a valóságos világba történõ visszatérés vált ki beilleszkedési zavart.
 
Farkas József György