Újra összegyűltek emberek a Kossuth téren
Szerda este tizenegy órára 150-re csökkent a fővárosi Kossuth téren jelenlévők száma, a környéken nem látható erős rendőri jelenlét. Alig két óra alatt felére csökkent a földművelésügyi minisztérium és a Kossuth tér köré emelt kordon között lévők létszáma, este kilenc órakor ugyanis még körülbelül háromszázan voltak a helyszínen.
Az emberek egy része a Kossuth tértől néhány lépésre lévő Vértanúk teréről érkezett, ahol este hat órától Nagy Imre emlékműnél tartottak megemlékezést és koszorúzást. A békés, csendes tömegben néhány nemzetiszínű lobogót és lyukas zászlót lehetett látni. A Kossuth téren lévő kettős kordonnál, az 1956-os emlékműhöz közel fiatalok és öregek, az 50 évvel ezelőtti sortűzre emlékezők számtalan mécsest és virágot helyeztek el. A rendőrség negyed kilenckor közölte: "ebben a pillanatban" nem avatkoznak be.
A környéken továbbra is csak a közlekedésirányító rendőröket látni. A térbe torkolló Szalay utcában azonban még mindig vízágyú parkol.
Az emberek továbbra is csendesek, kisebb csoportokat alkotnak és úgy beszélgetnek. A tömegben mindössze két nemzetiszínű és egy Árpád-sávos zászlót lehet látni.
Sok mécses, teamécses világít a rendőri fémkordon tövében. Sokan virágokat hoztak az 50 évvel ezelőtti sortűz áldozataira emlékezve.
A kordon mögött továbbra is rendőrök állnak, illetve a füves területeken járőröznek. A tér egy része továbbra is le van zárva az autóforgalom elől.
A Nádor utcába több rendőrautó érkezett, s a belőlük kiszálló rendőrök a kávézókban ülőket igazoltatták. Egyszerre általában hat-hét ember papírjait kérték el. A BRFK szóvivője szerint az igazoltatás célja az információgyűjtés, jogalapja a rendőrségi törvény.
Gyurcsány szerint jó lesz a népszavazás valamire
Gyurcsány Ferenc szerint a népszavazási kezdeményezésnek az az előnye, hogy alkalmat ad meggyőzni az embereket arról, miért kellenek a változások Magyarorságon.
A Fidesz és a KDNP hét kérdésben kíván népszavazást, ezek lényegében a kormányprogram alapvető pontjait érintik.
A miniszterelnök minderről szerdai blogjában értekezik. "A változások, a reformok, a jövőbe történő befektetést támogatók érvei fognak összecsapni azok véleményével, akik azt mondják, hogy ne történjen semmi. Mindenki kifejtheti majd a véleményét. Mi is ki fogjuk fejteni. A kormány és a kormány mögött álló pártok, és gondolom, hogy még sokan mások" - írja a kormányfő.
"Fontos lesz megtudni, hogy az emberek erről vagy arról a kérdésről mit gondolnak. Most nem foglalkozom azzal, hogy egyáltalán népszavazásra lehet-e bocsátani ezeket a kérdéseket. Ezzel nem kell a kormánynak foglalkoznia, erre való az Országos Választási Bizottság, vagy éppen az Alkotmánybíróság" - olvasható Gyurcsány blogjában.
Balhé a Házban
Kivonultak a kormánypárti képviselők az Országgyűlés emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak szerdai együttes üléséről, amelynek összehívását a testületek fideszes és KDNP-s elnökei az október 23-án történtek miatt kezdeményezték.
Gusztos Péter (SZDSZ) némi vita és hangoskodás után ezt azzal indokolta, hogy az ellenzéki elnökök egyoldalúan, önkényesen összeállított napirenddel hívták össze az ülést, de tisztességes egyeztetés után a kormánypártok hajlandóak részt venni egy ilyen vizsgálaton.
A bizottságok ellenzéki képviselői ezután informális tanácskozást tartottak, meghallgatták a jogvédő szervezetek, valamint Révész Máriusz beszámolóját, és úgy döntöttek, jövő hétfőre ismét összehívják a három bizottság együttes ülését.
Civil kritika a rendőri fellépésről
Például a Társaság a Szabadságjogokért képviselője, Dénes Balázs azt mondta: kérdéses, hogy szakszerű volt-e a rendőrség fellépése, amikor állítása szerint az Astoria felé terelték a randalírozó tömeget, és amikor a rendőrség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy elválassza a randalírozókat a Fidesz ünnepségének békés résztvevőitől. Felvetette azt is, hogy nincs jogszabályi lehetősége a rendőröknek arra, hogy símaszkban intézkedjenek.
Fodor Márk, az Amnesty International képviselője azt firtatta, mennyire fogják felelősségre vonni a rendőri túlkapásban résztvevőket.
A rendőri sérüléseket kihagyták
Az informális ülésen az ellenzéki képviselők összeállítást néztek meg a sérültek véres arcaival és a könnygáztól fuldoklókkal. Bár az október 23-ai megmozdulásokon több rendőr is megsérült, róluk nem szerepeltek képek az összeállításban.
Hankiss Ágnes szociológus, a Hír TV műsorvezetője azt állította, nem lehetett volna gumilövedéket bevetni a tömeg oszlatására, és azt is vizsgálni kellene, hogy provokáció történt-e, továbbá azt, hogy miért kellett a már eszméletlen Révész Máriusz lapockáját is eltörni.
A Fidesz adatokat gyűjt
Dokumentációs központot hoz létre a Fidesz az október 23-án történt, szerintük "törvénytelen rendőrterror" feltárására. Ide várják azok bejelentéseit, akik rendőri támadásnak voltak kitéve.
Ékes Ilona fideszes képviselő sajtótájékoztatón bejelentette: kedden járt a Gyorskocsi utcában, ahol azonban megtagadták, hogy előállítottakkal találkozzon. Mint mondta, azt tapasztalta, hogy a szülők félnek, az ügyvédek pedig tehetetlenek, mert nem értesítik őket a kihallgatásokról "és utána koncepciós perekkel ítélik el ezeket a fiatalokat".
A Kossuth téren nem demonstrálhatnak
A Kossuth térre hétfő hajnal óta nem engedik vissza a tüntetőket.
A Kossuth téri sortűzre emlékező, idős emberekből álló csoport virágokat akart elhelyezni az emlékhelynél, de a rendőrök elküldték őket onnan.
A Deák téren folytatják a demonstrációkat Budapesten, ha a tüntetőket nem engedik vissza a Kossuth térre – jelentette be a demonstráció egyik vezéralakja, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 alapítója. A képviselő közölte, hogy alternatív helyszíneket keresnek a kormányellenes tüntetés folytatásához.
(forrás: MTI)
