Az emberi jogi bizottság, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság kormánypárti képviselői egyaránt 9:8 arányban nem fogadták el a napirendi javaslatot, a nemzetbiztonsági bizottságban pedig a napirend elfogadása mellett 5, ellene szintén 5 szavazat volt, egy tartózkodással. Így az összevont ülésnek nem fogadták el a napirendjét. A kérdésre, hogy bizottsági ülés nélkül hajlandóak-e a képviselők kérdéseire válaszolni, a meghívottak egyöntetűen nemmel feleltek.

Demeter Ervin (Fidesz) ezt követően figyelmeztette a vendégeket az országgyűlési képviselők jogára, hogy bármikor tájékoztatást kérhetnek, és jelezte, hogy ezzel a jogosítvánnyal most élni szeretne.

Gusztos Péter (SZDSZ) némi vita és hangoskodás után azzal indokolta a kormánypárti képviselők szavazatát, hogy véleményük szerint a három bizottság ellenzéki elnökeinek előbb a bizottságok elnökségi ülését kellett volna összehívni, a kormánypárti alelnökök részvételével. Mint mondta, az ellenzéki elnökök egyoldalúan, önkényesen összeállított napirenddel hívták össze az ülést. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen kormánypárti képviselő sem mondja azt, hogy nincs mit vizsgálni a három bizottság közös ülésén, de nem értenek egyet azzal, hogy egyeztetés nélkül, önkényesen kiválasztva hívják meg a vendégeket, és nem adnak lehetőséget mások meghívására. Mint mondta, ha lett volna politikai egyeztetés a napirendről, felvetette volna, hogy hívják meg a Fidesz nagygyűlésének felelős szervezőit is. Ők például arra is válaszolhattak volna, hogy a rendezvény során figyelmeztették-e a gyűlésükön megjelenteket arra, hogy randalírozó tömeg közeledik feléjük - jegyezte meg. Szavai szerint fel lehet ugyan háborodni azon, hogy a kormánypárti képviselők nem szavazzák meg a "puccsszerű összehívott, puccsszerűen összeállított napirenddel rendelkező bizottsági ülést", csak éppen az a felháborodás nem jogos.

A teremből távozó Bene László országos rendőrfőkapitány a képviselőkkel közölte: távozásuk nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kívánnak tájékoztatást nyújtani. Mint mondta, egyszerűen csak arról van szó, hogy egy olyan helyzetben, amikor a bizottság egy része távozik, és már ítéletet mondtak a rendőrség felett, egyelőre nem kívánnak válaszolni a kérdésekre. A főkapitány visszautasította azt az ellenzéki oldalról érkező bekiabálást, amely azt tette szóvá, hogy neki "fogalma sincs a demokráciáról".

"Mi tudjuk, mi a demokrácia. A demokráciához az is hozzá tartozik, hogy ha egy parlamenti bizottság egy ilyen nagyon fontos kérdést vitat meg, olyan körülményeket teremt, hogy ezt normálisan, emberhez méltóan, szakmailag megalapozottan meg tudjuk beszélni, hogy felkészülési időt kapjunk arra, hogy megfelelően felkészüljünk, és autentikus tájékoztatást tudjunk adni. Ha ezeket az objektív feltételeket nem tudják biztosítani, nem kívánunk válaszolni a kérdésekre. Ha megteremtik a feltételeket, bármikor állunk rendelkezésre" - jelentette ki. A BRFK és az ORFK vezetője a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával együtt hagyta el a termet.

Faragó Péter (MSZP) arra hívta fel az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy a kérdésfeltevésnek is megvannak a formái, ha nem lennének ilyenek, akkor folyosói beszélgetés is lehetne az, ami köztük zajlik.

Lázár János, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke úgy válaszolt, semmi nem szabályozza, hogyan teheti fel kérdéseit a képviselő. Megjegyezte: önmagukat minősítik, ha az Országgyűlés jónéhány képviselőjének kérdésére nem kívántak válaszolni annak a rendőrségnek a vezetői, amit az MSZP és az SZDSZ többsége felügyel.

Pettkó András (MDF) szerint kétségtelen, hogy az ülés kitűzött időpontja nem a legjobb, mert plenáris ülés van, de egyetértett azzal, hogy nem lehetett tovább várni. Azt javasolta, ismételjék meg az ülést egy későbbi időpontban.

A három bizottság ellenzéki képviselői ezt követően informális tanácskozást tartottak, meghallgatták a jogvédő szervezetek, valamint Révész Máriusz beszámolóját, és a két és fél órás ülés végén úgy döntöttek, jövő héten hétfőre ismét összehívják a három bizottság együttes ülését.

Simicskó István (KDNP), a nemzetbiztonsági bizottság, Lázár János (Fidesz), a rendészeti bizottság és Balog Zoltán (Fidesz), az emberi jogi bizottság elnöke kedden, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szerdán 9 órára összehívott együttes ülésre meghívják az igazságügyi és rendészeti minisztert, a rendőri vezetőket, az emberi jogi szervezetek vezetőit, az ombudsmanokat, valamint Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt is, aki megsérült a hétfői események során.

Miután a képviselők nem tudtak megegyezni a napirendben, s a kormánypárti honatyák elhagyták a termet, az ellenzéki képviselők "informális ülést" tartottak, amelyen meghallgatták a megjelent jogvédő szervezetek képviselőit.

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke az ellenzéki képviselőknek azt mondta. azért jött, hogy tényeket tudjon meg. Megerősítette: véleményük szerint a rendőrségnek joga és kötelessége a jogszabályellenes rendezvény felszámolása, ebben az értelemben pedig a rendőrség intézkedése helyénvaló, szükséges volt.

Hozzátette: szakmai vizsgálatnak kell azonban eldöntenie, tiszteletben tartották-e az intézkedő rendőrök az arányosság elvét, vagyis azt, hogy nem lehet túlzott erőt alkalmazni. Hangsúlyozta: felelősségre kell vonni azokat a rendőröket, akik bántalmazták az embereket.

A Társaság a Szabadságjogokért képviselője, Dénes Balázs azt hangsúlyozta: a rendőrségnek joga és kötelessége is a rendzavarókkal szembeni fellépés, de azt is biztosítania kell, hogy a békés gyülekezők gyakorolhassák gyülekezési jogukat.

Mint mondta, kérdéses, hogy szakszerű volt-e a fellépés, amikor állítása szerint az Astoria felé terelték a randalírozó tömeget, és amikor a rendőrség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy elválassza a randalírozókat a Fidesz ünnepségének békés résztvevőitől. Felvetette azt is, hogy nincs jogszabályi lehetősége a rendőröknek arra, hogy símaszkban intézkedjenek.

Fodor Márk, az Amnesty International képviselője azt firtatta, mennyire fogják felelősségre vonni a rendőri túlkapásban résztvevőket.

A képviselők ezt követően összeállítást tekintettek meg történtekről készült fotókból. A képeken, amelyek közül jónéhány a Magyar Nemzet archívumából származott, a tüntetés jelenetei voltak láthatóak, rajtuk a rendőrök intézkedések nyomán megsérültek véres arcaival vagy a könnygáztól fuldoklókkal.

Az október 23-ai megmozdulások során egyébként nemcsak a tüntetők, de több rendőr is megsérült, amikor a randalírozó tömeg többek között Molotov-koktéllal és kövekkel dobálta meg őket. A megsérült rendőrökről nem szerepeltek képek az összeállításban.

Hankiss Ágnes szociológus, a Hír TV műsorvezetője hosszan ismertette az állítólagos rendőri brutalitásról szóló, hozzá eljutott beszámolókat. Mint mondta, a rendőrök brutálisan bántalmaztak tüntetőket, akiket már földre tepertek és ártalmatlanná tettek. Ez nem jogszerű intézkedés, ez csupán "a bosszú és önbíráskodás legitimálása" - hangsúlyozta.

Szakértőkre hivatkozva azt állította, nem lehetett volna gumilövedéket bevetni a tömeg oszlatására. Mint mondta, vizsgálni kellene, hogy provokáció történt-e, és azt is, miért kellett a már eszméletlen Révész Máriusz lapockáját is eltörni.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány képviseletében megjelent Gaudi-Nagy Tamás kijelentette: a rendőrség többször megsértette a jogszabályokat. Mint fogalmazott, a rendőrök nem voltak képesek megvédeni a békés rendezvény résztvevőit, sőt úgy alakították a helyzetet, hogy kifejezetten összekeveredjen a Fidesz nézőserege a randalírozókkal.

Kijelentette: az álláspontjuk szerint ártatlanul eljárás alá vont, illetve elítélt személyek esetében megfontolandó lenne a közkegyelem gyakorlása, úgy, ahogyan a taxissztrájk idején tették.

Időközben megérkezett az ülésre Kis Zoltán (SZDSZ), és helyet foglalt. Őt az újságírók világosították fel arról, hogy kormánypárti képviselőtársai korábban már elhagyták az ülést. Miután tudomást szerzett a történtekről, ő is távozott.

(MTI)