"A tiltakozások egyik fő szervezőjévé a jobboldali ellenzéki Fidesz lett, amely a +törvénytelen kormány elleni felkelésként+ jellemezte a lázongásokat" - írta a független orosz lap, emlékeztetve: a szocialista "miniszterelnök lejáratására irányuló kampány már értékes osztalékot hozott az ellenzéknek az önkormányzati választáson aratott impozáns győzelem formájában". "Ha a Fidesznek sikerül elérnie a kormány lemondását és előrehozott parlamenti választások tartását, akkor a jobboldaliak száz százalékos esélyt kapnak a hatalomra jutásra" - fejtegette a Kommerszant.

A liberális Vremja Novosztyej Kéri László politológus véleményét idézi, amely a kormány "sokkterepiája" miatti lakossági elégedetlenséggel magyarázta az erőszak kitörését az évfordulós ünnepségeken. Kéri szerint a zavargások részesei "forradalmároknak érezték magukat", és most "az események alakulása kiszámíthatatlanná válik Magyarországon".

Mindenesetre a Moszkovszkij Komszomolec szerint Szergej Mironov felsőházi elnök, aki Oroszországot képviselte a budapesti ünnepségeken, zavartalanul teljesítette misszióját. "Semmilyen agresszív magatartást nem észleltünk a helyi lakosok részéről. A tanksztorit már Moszkvába visszatérve láttuk a tévében. Budapesten viszont normálisan közlekedtünk, éjszaka némi zajt hallottunk" - mondta Mironov szóvivője a legolvasottabb moszkvai lapnak. Az Izvesztyija egyébként utánajárt, hogy el lehetne-e téríteni szovjet tankot orosz múzeumból is. "Elméletileg a Moszkva melletti Kubinkában lévő hadtörténeti múzeum tankjait is be lehet indítani" - tudta meg a centrista orosz lap.

A Kommerszant külön kommentárjában rámutatott, hogy a magyar társadalom ma éppoly megosztott, mint 1956-ban. Ebben Vitalij Portnyikov annak tanújelét látta, hogy a közép-európai politikai kultúra még mindig nem szabadult meg a mindennapos társadalmi szembenállás és a megegyezésre való képtelenség átkától. "Milyen receptet lehetne felírni a magyar jobboldaliaknak és baloldaliaknak? A nemzeti egység (receptjét), más szóval a válság folytatódását nem akaró pragmatikusok +nagykoalíciójának+ receptjét. De az ilyen receptek Közép-Európában nem hatnak" - sajnálkozott Portnyikov.

A tanulságokat vonta le a Mladá Fronta Dnes

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc fél évszázados évfordulója alkalmával Budapesten lezajlott események kiegészítik azt a mozaikot, amely jól mutatja, hogyan is néz ki ma Közép-Európa - írja szerdai kommentárjában a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes. A kommentár szerzője, Bohumil Dolezal, a magyar ügyekben rendszeresen megszólaló ismert cseh politológus, pontokba szedve próbálja meg összefoglalni az események tanulságát.

Először: a tüntetők által kiváltott ricsaj a magyar forradalom iránti szörnyű tiszteletlenség kifejezője. Az 1956. október 25-én megtartott Kossuth téri tüntetés 200 ember életébe került. A mai tüntetőket semmi ilyesmi nem fenyegeti, ezért nekik könnyű most tüntetni.

Másodszor: magyarként soha nem választanám sem az MSZP-t, sem Gyurcsányt. A törvényes választás eredményének megmásítása utcai botrányokkal "a demokrácia érdekes felújítása". Nem lenne jobb egyáltalán megszüntetni a választásokat?

Harmadszor: a Fidesz megpróbál népszavazást keresztülvinni a parlamentben a nyugdíjakról, egészségügyről és az oktatásról. Egyrészt előre sejthető, hogy olyan problémákról lesz szó, amelyekről a civilizált országokban tilos népszavazást tartani, másrészt pedig furcsa, ha éppen egy konzervatív párt próbálkozik megkerülni a parlamenti demokráciát a közvetlen demokrácia segítségével.

Mindaz ami történt, csak kiegészíti azt a mozaikképet, amely azt ábrázolja, hogyan néz ki ma a posztkommunista Közép-Európa. Lengyelországban a konzervatív fundamentalisták kormányoznak két szélsőséges párt segítségével. Szlovákiában a szocialista populisták vannak hatalmon két szélsőséges párt segítségével. Csehországban már fél éve nincs kormány, s mindkét fél olyan érzékeny intézményről huzakodik, mint a rendőrség. Magyarország, amely eddig bizonyos értelemben kívül állt ezen, most nyilvánosan bejelentkezett ebbe a társaságba. Nyugaton pedig elmondják: uramisten, kit is vettünk fel magunk közé! - fejezi be írását Bohumil Dolezal.

Szlovák lap az ellenzéket teszi felelőssé

Az 1956-os magyar forradalom évfordulójának méltó megünneplését felváltó "blamázsért" az ellenzék a felelős - írta szerdán egy szlovák liberális napilap. A SME szerint senki sem várja el Orbán Viktortól, hogy hamis egységet színleljen, de azt igeis megtehette volna, hogy az október 23-iki ünnep napján szüneteltesse "folyamatos kampányát", bár persze minden radikálist ő sem tudott volna eltanácsolni a vandalizmustól. Még akkor sem, ha nem rendez saját ellenakciót az Astoria előtt, s "ha nem kétértelmű módon szólítja nyugalomra" az egybegyűlteket. Ellenkező esetben nem tette volna tétovázóvá a rendfenntartó erőket, akik "a határozott megelőző intézkedések helyett nevetséges alkudozásba kezdtek a kemény maggal és ily módon csak felbátorították őket."

"Szent igaz, Gyurcsánynak a válságot kirobbantó (balatonőszödi) beszéde demokratikus viszonyok között elegendő ok a lemondásra, de ha a miniszterelnök mégsem képes elszánni magát a távozásra, kártékony következményekkel járó, szervezett polgári zavargásokkal semmiképpen sem lehetséges azt kikényszeríteni."A "Gyurcsány bűnét" vitathatatlannak nevező cikkíró, Peter Schutz elmarasztalóan szól az ellenzéki nagygyűlésen felszólaló Wilfried Martens nagy tapsot kiváltó mondatáról, miszerint "a válságért egyetlen ember a felelős".

Az Európai Néppárt elnöke ezzel a kijelentésével "maga is belegabalyodott a magyar hazugságok spiráljába" - írta a szerző, hozzátéve, hogy "a zavargások és galibák fő mozgatórugója nem más, mint Martens barátja, Orbán Viktor, aki az ünnepnapot arra használta fel, hogy az előadás következő felvonásaként bejelentse a referendumok sorozatát," mert hogy "a válsághoz már csak éppen ez hiányzik a magyaroknak." A budapesti történések, a "harckocsijelenet" nyilván még Ján Slota lelkét is megcirógatta - jegyzi meg a lap a pozsonyi kormánykoalíció részét képező szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjének egyik hirhedett kijelentésére utalva. Slota egy alkalommal így szólt hallgatóságához: "Üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet."Megosztott társadalomról ír a Berliner Zeitung

A magyar társadalom megosztottságát bizonyították az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójával kapcsolatos budapesti megemlékezések - írta szerdai kommentárjában a Berliner Zeitung. A mérsékelten baloldali német lap bevezetőjében arra mutatott rá, hogy Gyurcsány Ferenc "hazugságbotránya" óta Magyarországon nincs nyugalom. Még az 1956-os felkelés ötvenedik évfordulójára emlékező nemzeti ünnep sem a magyar történelemnek erre a hősies szakaszára való közös büszkeséget demonstrálta, hanem a napirenden lévő hatalmi harcot.
Az utcai tiltakozások négy hete tartanak, de - mint az újság írta - továbbra is nélkülöznek mindenfajta politikai struktúrát, és mindenfajta vezetést. A tiltakozók túlnyomó többsége egyszerűen csak arra keresi az alkalmat, hogy az utcán adjon hangot véleményének. A Berliner Zeitung kommentárjában felidézte a megemlékezések kapcsán Budapesten, október 23-án történteket, egyebek között azt, hogy Gyurcsány miniszterelnök a tüntetők tiltakozása ellenére perceken keresztül térdelt az 1956 emlékére újonnan felállított emlékmű előtt. Ez a gesztus azonban a lap szerint a tüntetők számára nem az alázatot bizonyította, hanem a hatalom megingathatatlan arroganciáját. Ez a kormányfő nem fog engedni ellenfeleinek, s ezzel a magatartásával nem fog hozzájárulni a magyar társadalom végzetes megosztottságának felszámolásához - fogalmazott a berlini lap.

Gyurcsány - írta a továbbiakban a Berliner Zeitung - egyfajta közvetítői szerepre sem hajlandó. Szilárd meggyőződése ugyanis, hogy az országot az egyetlen helyes úton vezeti. Ebben a törekvésében nemcsak az Európai Unió, hanem különböző nemzetközi pénzügyi intézetek is - már több alkalommal - megerősítették őt.

Magyarországnak ténylegesen rendkívül súlyos szerkezeti problémákkal kell szembenéznie. Ezek megoldásához - fogalmazott a Berliner Zeitung - kevésbé kompromisszumkészségre, mint inkább erős vezetésre van szükség, továbbá elegendő erőre és kitartásra az elkerülhetetlen konfrontációkkal szemben. Gyurcsány az ország demokratikusan megválasztott, törvényes miniszterelnöke, aki parlamenti többséggel rendelkezik ahhoz, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket - mutatott rá a lap.

A berlini újság szerint a konzervatív ellenzék reménytelenül próbálkozik azzal, hogy a kormányt lemondásra kényszerítse. Tízezreket mozgósíthat ugyan a különböző rendezvényeire, ez azonban kevés egy demokratikus hatalomváltáshoz.

A konfliktust a Berliner Zeitung szerint Sólyom László köztársasági elnök sem képes feloldani. Erkölcsi súlyánál többet nem tud a mérleg serpenyőjébe helyezni. Ezt egyébként már megtette, mégpedig az ellenzék javára, minden hatás nélkül - hangsúlyozta a lap, nyitva hagyva azt a kérdést, vajon a tiltakozások a jövőben demokratikus keretek között maradnak-e, továbbá kitart-e Gyurcsány a következő választásokig?

Olasz történész szerint a békés rendszerváltás megkérdőjelezése zajlik

A békés rendszerváltás paktumának megkérdőjelezése zajlik jelenleg Magyarországon - vélte Sergio Romano olasz történész-újságíró a Les Échos című francia gazdasági napilapban szerdán közölt elemzésében. A múlt undorító visszatérése fenyeget keleten című írásában Olaszország egykori NATO-, majd moszkvai nagykövete, jelenleg az egyik legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera szemleírója hangsúlyozza: a budapesti Olasz Kulturális Intézetben szeptember 28-29-én rendezett 1956-os konferencián azt tapasztalta, hogy az 56-os felkelőket a jelenlegi kormányellenes tüntetőkkel összehasonlítva az ötszáz részvevő többsége egyetértett azzal a Magyarországon általánosan elterjedt nézettel, hogy a jelenleg hatalmon lévő szocialisták az országot a forradalom leverése után irányító kommunisták örökösei.

Ez a lelkiállapot más, békés rendszerváltásokon átment egykori népköztársaságokban is érezhető: a kommunista pártok eltűntek vagy beleolvadtak a szocialista pártba - hangsúlyozza a történész, leszögezve, hogy számára ez a felfogás nem meggyőző.

A nyolcvanas évek végén egyértelművé vált, hogy csak a múlt rendszer vezetői tudják biztosítani a békés átmenetet, s a leszámolás elkerülésére sok helyen le is zárták a politikai rendőrség archívumait, amelyekből mindenki megtudhatta volna, hogy ki működött együtt a diktatúrával. A társadalom örült ennek a paktumnak, amely a múlt boncolgatása helyett a jövő előkészítésére koncentrált. Jelenleg ez a paktum kérdőjeleződik meg - mutat rá Romano.

A történész szerint a legtöbb közép-európai országban megjelentek olyan politikai erők, amelyek újra akarják írni a múltat egy morális per formájában, amelyben a vádlottak az előző rendszer képviselői, akik befolyásos pozícióikat megtartották és jelentősen meggazdagodtak. Ez a helyzet a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel is, aki egykori KISZ-titkárból lett sikereses vállalkozó, mielőtt politikára adta volna fejét.

Az igazság iránti vágyat a gazdasági átmenet nehézségei erősítik, hiszen az uniós csatlakozás érdekében a közép-európai országok megreformálták gazdaságukat és elfogadták a piacgazdaság szabályait. Az erőfeszítés eredményei nagyon vegyesek: a nemzeti termelés növekszik évről-évre, a fejlődés bizonyos szektorokban kiemelkedő, de a munkanélküliség jelentős maradt és a reformok sok olyan szociális csoportot utcára löktek, amelyeket az előző rendszer megvédett - foglalja össze Romano.

A reformfáradtság tényleges keserűséghez és nagy elégedetlenséghez vezetett a kelet-európai társadalmak jelentős részében. Az elsőszámú ideális bűnbak a túlságosan durva átmenetet és az elviselhetetlen költségvetési szigort megkövetelő Európai Unió. A második pedig a Gyurcsányhoz hasonló túl ügyes, túl gazdag és túl nagy hatalommal rendelkező egykori kommunisták - zárta írását Sergio Romano. (MTI)