Kedden "eredményt hirdetett" a brit kormány az Európai Unióhoz jövő év január 1-jén csatlakozó Bulgária és Románia dolgozóinak munkavállalási lehetőségeiről. John Reid belügyminiszter csak a magánvállalkozók működését nem korlátozta, azaz a szakképzett dolgozók bátran folyamodhatnak munkavállalási engedélyért vagy csatlakozhatnak a "magasan kvalifikált munkaerőprogramhoz". A képzetlenek azonban csak az élelmiszer-feldolgozásban vagy a mezőgazdaságban helyezkedhetnek el. Máshol a munkaadónak érvelni kell a bolgár vagy román káder szükségessége mellett.

Az átmenetinek szánt korlátozásokat egy év múlva vizsgálják felül. A belügyminisztérium a feketéző dolgozók és munkaadók szigorú ellenőrzését és büntetését ígérte. A megszorítást azzal indokolja a kormány, hogy az általa előrejelzett, 15 ezer helyett eddig legalább 600 ezer új, kelet-európai munkavállaló telepedett le a szigetországban - legtöbbjük lengyel vagy litván. A The Times napilap szerint John Reid csatát nyert a piacnyitást pártoló külügyminisztériummal szemben, amely a kelet-európai országok jóindulatát kívánta volna megőrizni.

Hasonló döntést hozott kedden az ír kormány is: a román és bolgár állampolgároknak itt továbbra is munkavállalási engedélyt kell igényelniük, ám előnyt élveznek a Nem-Európai Gazdasági Körzet dolgozóival szemben.

Független londoni elemzők ugyanakkor úgy látják, a Kelet-Európából érkező munkavállalók összességében jó hatással vannak a brit gazdaságra - emlékeztet az MTI. A bevándorlókra jellemző alacsonyabb bérszínvonal visszafogja a bérinflációt, így a brit jegybanki alapkamat is fél százalékponttal alacsonyabb, mint lenne egyébként. Az alacsonyabb bérek és a bevándorlók fogyasztása pedig 0,5-1 százalékpont közötti mértékben emelte a brit gazdaság növekedési ütemét.

A magyar kormány munkaerő-piaci stratégiája kialakításánál figyelembe veszi a brit döntést, de kíváncsi a többi tagország megoldására is - mondta Schranz Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szóvivője. Hozzátette: jelenleg a kérdésben a szociális partnerekkel konzultál a szaktárca. A vélemények ugyanakkor megoszlanak: Kiss Péter munkaügyi miniszter korábbi nyilatkozata szerint legalább két évig élnénk a korlátozással, könynyítést elsősorban a szakmunkáshiánnyal küzdő területek (feldolgozóipar, építőipar, egészségügy) kapnának. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor nem pártolná a munkaerőpiac adminisztratív lezárását, mondván az olcsó román és bolgár munkaerő jelentős versenyképesség-javulást hozhatna a cégeknek. Egyébként évente 30-40 ezer román állampolgár vállal munkát hazánkban. (S. E.)