Gumilövedéktől a botozásig
Határozottság jellemezte a francia rohamrendőrség elitalakulatainak fellépését az éppen egy éve kirobbant, Párizs környéki zavargások során. A rendfenntartók mindvégig élvezték a kormány bizalmát a huszonegy éjszakásra nyúlt konfliktusban - jelentette brüsszeli tudósítónk, Szőcs László.
A fegyverhasználatra vonatkozó szabályokban a '68-as elvet tartották szem előtt ("a Köztársaság nem lő gyermekeire" - értsd: nem éles lőszerrel), bevetettek viszont gumilövedéket és könnygázt. A francia televíziókban heteken át látható felvételek alapján a közvéleményben az az összkép alakulhatott ki: az összesen ötezer főt előállító CRS-ek (azaz rendőrök) nem tétováznak, de nem is provokálnak. Ugyanakkor nekik is szembesülniük kellett a "túlkapások" felemlegetésével. A konfliktus október 27-i kirobbanásakor két kamaszt áramütés ért, és életüket vesztették. A rendőröket azzal vádolták, hogy ők kergették a fiatalokat az áramszolgáltató vállalat transzformátorához.
A brit fővárosban minden napra esik demonstráció, ezek túlnyomó többsége előre bejelentett - írja londoni tudósítónk, R. Hahn Veronika. A Metropolitan Police azonban nem tűri a törvény megsértését, a parlament és a londoni belváros normális életének megbénítását. Október elején tört ki összetűzés a rendőrök és tüntetők között, akik "Rendkívüli állapot - dobjátok ki a parlamentet" címmel hirdették meg rendezvényüket. Itt hatszor annyi rendőr jelent meg, mint tiltakozó, és további nyolcszáz állt készenlétben. Az ötven összegyűltből 38-at állítottak elő, mert engedély nélküli tüntetésükkel megsértették a törvényt.
Egy, a londoni terrormerényletek után bevezetett törvény értelmében ötvenegy hét elzárásra vagy 2500 fontos (közel egymillió forintos) pénzbírságra számíthat mindenki, aki egy kilométeres távolságon belül a parlamenttől rendőrségi hozzájárulás nélkül szervez demonstrációt, vagy azon részt vesz. A gumilövedék bevetése helyett - ahogy a 2001-es londoni május elsejei antikapitalista akció megfékezésénél is - a kevésbé veszélyes plasztiktöltényeket alkalmazza a rendőrség.
A német alkotmány garantálja a gyülekezés szabadságát, de csak addig, amíg a tömegrendezvények mások jogait nem csorbítják - mondta tudósítónknak, Inotai Editnek a berlini városi vezetés belügyi szakértője. A fővárosban a rendőrök feladata elsősorban a tömeg szétoszlatása, a legerőszakosabb elemek kiemelése és őrizetbe vétele. Ehhez gumibotot, vízágyút vagy könnygázt vethetnek be. A Budapesten használt gumilövedékek nem tartoznak a német rendőrség eszköztárába. Általános szabály azonban nincs, minden esetben külön kell mérlegelni, melyek a legcélravezetőbb módszerek.
Az olasz stadionoknál gyakori a hétvégi harc a hatóságok és az "ultrák" között, és félévente legalább egy százezres-milliós tömegtüntetés vonul végig Rómán is - jelenti római tudósítónk, Sárközy Júlia. Az előre be nem jelentett tüntetést felszámolják: erre volt példa múlt szeptemberben a Rómát megbénító taxisblokád szétverése. Senki sem kérdőjelezte meg a hatósági akciót. Amikor Berlusconi exkormányfő római palotájának bejáratához több liter trágyát öntöttek, a rohamrendőrség egy ellenzéki önkormányzati képviselőt is meggumibotozott. Tömegoszlatáskor a békés tüntetőknek, családoknak, turistáknak nincs menekvés, általában ők sérülnek meg. Vízágyút, könnygázt Itáliában is bevetnek, gumilövedéket nem használnak.
