Jönnek a felhőkarcolók
Nagyon komolyan gondolja egy 110 méter magas épületegyüttes építését a Raiffeisen Ingatlan Zrt. és a Raiffeisen Alapkezelő Zrt. Annak ellenére adtak megbízást a tervek elkészítésére a Finta Stúdiónak, hogy a fővárosban jelenleg érvényes, úgynevezett magasházrendeletet még nem módosították. Finta József építész stúdiójában már egy éve dolgoznak a terveken, amelyekről tegnap beszélt Molnár Ferenc, a Raiffeisen Ingatlan Zrt. üzletág-igazgatója és Felcsúti Péter, a bank vezérigazgatója.
Terveket egyelőre nem mutattak, de elmondták: olyan épületegyüttesről van szó, amelynek legmagasabb tagja 110 méter magas, harminckét emeletes lesz. Mellette áll majd egy kisebb, huszonkét emeletes torony, valamint egy még alacsonyabb, úgynevezett vendégház, valamint az ezeket összekötő lapos "lepényépület", a paszszázs. Lesz továbbá a komplexum alatt négyszintnyi mélygarázs. Az építkezést 2007 januárjában szeretnék kezdeni, s ez esetben 2009-re befejeznék a beruházást. A torony egy részét maga a bank foglalná el.
Molnár Ferenc arról is beszélt, hogy párbeszédet szeretnének indítani a témában, bár ez a tervek ismerete nélkül nyilván csak általános szinten történhet. Mindenesetre az épület sziluettjét október 30-án este érzékelhetjük majd, ugyanis Kozma Péter fényfestő három reflektorpászma és egy darun lógó ledfal segítségével az égre vetíti a felhőkarcoló kontúrjait. Az épület majdani formai megjelenéséről az üzletág-igazgató csak annyit árult el: szeretnének valamiféle összhangot a Zsarupalotával, de ez nem jelenti azt, hogy ívelt homlokzatokat akarnak, sőt: éles, hegyes formákat képzelnek el.
Finta József egyébként 2000-ben már tervezett szinte ugyanerre a helyre egy 110 méteres épületet, akkor egy izraeli befektető megbízásából. Annak idején ez nagy vitát váltott ki, s tulajdonképpen ennek következménye volt a fővárosi magasházas rendelet, amely szerint a Hungária körúton belül legfeljebb 30 méter, azon kívül 55 méter magas házak épülhetnek, nem számítva a toldalékokat.
A rendelet meghozatala előtt, a szocializmus idején magasabbra is törhettek az építők: a Nagyvárad téri SOTE-épület például 89 méter, a Váci úti Nyugdíjfolyósító 73 méter magas lett. A rendszerváltás után, de a rendelet előtt épült még a Zsarupalota is a maga 62 méterével.
Napjainkban a Raiffeisen-tornyon kívül több toronyház-elképzelés is megvalósításra vár. A most kiépülő Corvin sétány végére például Norman Foster világhírű építész szeretne egy jelképerejű, a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra felelő, magas objektumot. A csepeli szigetcsúcson sem tettek le a magasház-építési álmokról, a terület szabályozási tervének elkészítésével megvárnák a magasházas rendelet módosítását. Angyalföldön már a nyáron lezajlott egy rendezésiterv-ötletpályázat, éppen a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésének környékére, s ezen sem volt már követelmény a jelenlegi magassági rendelet betartása.
A Schneller István exfőépítész nevéhez fűződő rendelet módosítása egyébként nem szerepel még a közgyűlés napirendjén. Valószínűleg megvárják vele az új főépítész kinevezését.
