Rasmussen kedden nyílt levelet intézett Martens-hez, amelyben szóvá tette: a belga politikus előző nap Budapesten nem a demokratikusan megválasztott magyar kormány hivatalos ünnepségén vett részt, hanem egy Orbán Viktor által szervezett kormányellenes tömegrendezvényen. "A legfinomabb megfogalmazás szerint is rossz ízlésre vall, ha az 1956-os felkelés 50. évfordulóján kormányellenes rendezvényen vesz részt. Legrosszabb esetben akár a magyar demokrácia aláásásának is tekinthetjük ezt" - szögezte le.

A nyílt levél megemlíti, hogy Martens sajtójelentések szerint kijelentette: "a jelenlegi magyar forrongás egy ember miatt tört ki." "Valóban, lehet, hogy egy ember miatt, de ki lenne az? Nyomós érvek szólnak amellett, hogy kijelenthessük, a kialakult helyzet valódi okozója Orbán Viktor, akinek meghívását egy utcai tüntetésre Ön meggondolatlanul elfogadta. Orbán nem akart részt venni a parlamenti bizalmi szavazáson, ultimátumot adott a miniszterelnök lemondására, s a kampányrendezvényen, amelyen ön is jelen volt, illegitimnek nevezte a jelenlegi kormányt. Ezek nem egy felelős ellenzéki vezető megnyilatkozásai, sokkal inkább azt a benyomást keltik az egész világ előtt, hogy egyszerűen nem fogadja el a legutóbbi parlamenti választások eredményét.

Riasztó számomra, hogy az Európai Néppárt aktívan támogatja ezt az embert. Az vitán felül áll, hogy a magyar kormányt törvényesen választották meg. Orbán úr a demokratikus politizálás kereteit a legvégső határig feszíti. A Los Angeles Times egy közelmúltban megjelent szerkesztőségi cikke a jelenlegi magyar helyzetet "antidemokratikus forradalomként" értékelte. Távol áll tőlem, hogy ilyen drámai szavakat használjak, Martens úr, ám valóban nyugtalanító, hogy Orbán megpróbálja az eseményeket ebbe az irányba terelni. Önnek inkább óvatosságra kellene intenie, nem pedig elfogadnia Orbán meghívását egy utcai demonstrációra" - szögezte le az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke.

Orbán Strasbourgban: az EU ne segítsen "hazug és csaló" kormányt

Eközben a Fidesz-MPSZ elnöke részt vett Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán, és arról beszélt, hogy az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az 1956-os forradalom 50. évfordulója kapcsán tartott ünnepi ülést. Az ellenzéki magyar politikus 1956 jelentőségének elemzése mellett azt is felvázolta az Európa és Magyarország előtt álló új kihívásokat, s itt két tényezőt említett: azt, hogy a kommunizmus örökségétől nem sikerült megszabadulni, illetve hogy egyre növekvő gazdasági nyomás nehezedik az európai demokráciákra, melynek keretében szerinte a "posztkommunista elitek" is átvették a versenyképesség ideológiáját.

Kik is annak a kórusnak a tagjai, akik közé Ön beállt?

A nyílt levél szerint Rasmussent akkor is nyugtalanítanák az ügy tágabb összefüggései, ha nem lenne ilyen komoly a kialakult helyzet Magyarországon. "Európa szerte erősödnek a szélsőséges populista irányzatok. A mértékadó bal- és jobboldali pártoknak együtt kellene fellépniük a szélsőségekkel szemben... Az Európai Szocialisták Pártja a közelmúltban nagyon világos üzenetet küldött azáltal, hogy felfüggesztette szlovák tagpártja, a SMER tagságát, mert az koalícióra lépett a szélsőséges nacionalista SNS párttal. Önök miért támogatják a Fidesz populista kampányát és azt a törekvését, hogy a törvényesen megválasztott kormányt elmozdítsák? Mit üzen ez az Önök pártcsaládjába tartozó pártoknak, és mit az Európában mindenütt fellelhető szélsőséges populista pártoknak? Ön a populizmus és nacionalizmus trombitáját fújja azzal, hogy megjelenésével támogatja az utcai tüntetőket, akik között ott vannak a magyar neonácik is. Martens úr, teljesen tisztában van azzal, kik is annak a kórusnak a tagjai, akik közé Ön beállt?" - teszi fel a kérdést Rasmussen.

A dán politikus, volt kormányfő később úgy nyilatkozott: számára nagyon aggasztó Martens viselkedése, aki megpróbál összehasonlítást tenni a szovjet megszállás időszaka és a mostani magyar kormányzat között. Mint hangsúlyozta, 1956 történései előtt tisztelegni kell, s nem szabad azokat összekeverni aktuálpolitikai eseményekkel. Rasmussen emlékeztetett: korábban mind az EPP, mind az ESZP egyetértésre jutott abban, hogy húzzanak egyértelmű választóvonalat a populizmussal és a demokráciát megkérdőjelező tüntetésekkel szemben. Ezért ő kettős beszédnek tartja azt, amit Martens most csinál, és arra szeretné rávenni a belga politikust, hogy fejezze ezt be, mert már így is épp elég kárt okozott - tette hozzá. A magyar népet pedig arra kérte: bár lehetnek véleményeltérések a politikai helyzetet illetően, de legyenek egységesek saját történelmük megítélésében.

Graham Watson, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője szintén magyar újságíróknak azt mondta, hogy Magyarországon egy demokratikusan választott kormány van hivatalban, s ennek a kormánynak meg kell adni a lehetőséget saját politikájának végrehajtására. Watson szerint nem méltó az a módszer, amikor egyesek összehasonlítanak egy demokratikusan megválasztott miniszterelnököt Sztálinnal. Mint hozzátette, Magyarországon élénk vita zajlik, olyan, ami más országokban, minden demokráciában előfordulhat, de egyértelmű határt kell húzni a vita és a demokratikus legitimitás között. "Sem Brüsszelben, sem az Európai Unió egyetlen más országában nem fogja senki megkérdőjelezni a magyar kormány jogát az ország kormányzásához" - szögezte le az EP liberális frakciójának vezetője.

(forrás: MTI)